A 13 legnépszerűbb egyetemi szak: milyenek lesznek a 2011-es ponthatárok?

Már csak pár óra, és kiderül, a 141 ezer jelentkező közül ki hol kezdheti meg felsőfokú tanulmányait szeptemberben. Összegyűjtöttük, 2010-ben hány pont kellett a legnépszerűbb szakokhoz, és milyen ponthatárokra számíthatsz idén.

  • Eduline
Mi is ott leszünk a Pont Ott Partin (amelynek a teljes programját itt találod), a legfrissebb információkat és a ponthatárokat keresd az eduline-on!

Február 15-ig több mint 13 ezer diák jelentkezett a 2011-es felvételi legnépszerűbb szakjára, a gazdálkodási és menedzsment szakra – nekik tavaly még a költségtérítéses képzéshez is legalább 406 pontot kellett volna összegyűjteniük. Az államilag finanszírozott helyhez a Budapesti Corvinus Egyetemen kellett a legtöbb pont: az angol nyelvű képzéshez 445, a magyar nyelvűhöz 453. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 437, a Szegedi Tudományegyetem pedig 412 pont alatt nem vett fel hallgatókat.

Felvételi pontszámító kalkulátorunkat itt próbálhatod ki.

A turizmus és vendéglátást választó diákok is a Corvinus képzésére juthattak be a legnehezebben: 2010-ben 446 volt a ponthatár. A Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Karán 418 pontra (angol nyelvű képzés: 396), a Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskoláján (amely idén már a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola része) pedig 409 pontra volt szükségük a jelentkezőknek.

A 2010-es Pont Ott Parti - van miért izgulni
Stiller Ákos

Orvosi és egészségtudományi szakok: legalább 400 pont kell

Borsos, 800-900 ezer forintot is meghaladó tandíjat kell fizetniük azoknak a hallgatóknak, akik csak költségtérítéses általános orvosi képzésre kerülnek be - nem meglepő tehát, hogy az államilag finanszírozott helyekért minden évben komoly harc folyik. 2010-ben a legjobb tanulmányi és érettségi eredményre azoknak volt szükségük, akik a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karára felvételiztek, nekik legalább 434 pontot kellett összegyűjteniük. A debreceni és a szegedi egyetem általános orvosi szakához ugyanannyi, 419 pont kellett, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara egy ponttal maradt le a két intézménytől, ott 418-nál húzták meg a ponthatárt.

Tavaly a gyógyszerész és fogorvos szakra is négyszáz feletti ponthatár kellett: aki a debreceni, a szegedi vagy a pécsi egyetem ötéves, osztatlan fogorvosképzésén szeretett volna tanulni, annak legalább 434 pontot kellett szereznie, a Semmelweis Egyetemen még több, 430 pont kellett a sikeres felvételihez. Gyógyszerész szakon 407 és 404 között húzták meg a ponthatárt: a debreceni egyetemen 410, a pécsin 407, a szegedin 408, a Semmelweis Egyetemen 414 pont alatt senkit nem vettek fel.

A legjobb orvosi és egészségtudományi képzéseket indító egyetemek, főiskolák rangsorát itt nézheted meg.

Több ezren jelentkeztek műszaki szakokra

A gépészmérnök alapszakra jelentkezőknek 2010-ben legalább 251 pontot kellett összegyűjteniük, ennyivel lehetett bekerülni a Dunaújvárosi Főiskolára. A legmagasabb ponthatárokat a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, valamint az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Karán (a korábbi Budapesti Műszaki Főiskolán) húzták meg: a BME-n 372, az Óbudai Egyetemen 299 pont alatt senkit nem vettek fel. Ennél jóval kevesebb ponttal is be lehetett kerülni a vidéki egyetemek és főiskolák gépészmérnöki képzésére: a debreceni, a gödöllői és a miskolci egyetemet, valamint a Nyíregyházi Főiskolát és a veszprémi Pannon Egyetemet választó felvételizőknek 252 pontot kellett szerezniük.

Több ezren jelentkeztek műszaki képzésekre - magasak voltak a ponthatárok
Végel Dániel

Műszaki menedzser szakon sem voltak alacsonyabbak a ponthatárok. A BME kivételével – ahol 369 volt a ponthatár – az összes egyetemre és főiskolára be lehetett kerülni 291 és 295 közötti összpontszámmal. Az építőmérnök képzést választó diákoknak is a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen kellett a legtöbb, 345 pont, a Debreceni Egyetemen és a Széchenyi István Egyetemen 294, a Pécsi Tudományegyetemen és a Szent István Egyetemen pedig 295 pontot kellett összegyűjteni.

Bölcsészettudomány: andragógia, pszichológia, anglisztika

A bölcsészszakok közül az abszolút kedvenc – több mint 5400 jelentkezővel – idén az andragógia, amely már többször bejutott a húsz legkedveltebb alapszak közé, 2009-ben és 2010-ben is több ezren jelölték meg felvételi lapjukon. Nem meglepő, hogy évről évre magasak a ponthatárok: tavaly az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 419, a Debreceni Egyetemen és a Szegedi Tudományegyetemen pedig 373 pont kellett a bejutáshoz.

Pszichológia szakra sem lesz könnyű bekerülni, valószínűleg megint jóval négyszáz fölött húzzák majd meg a ponthatárt: több mint 3400-an jelentkeztek, vagyis nagy lesz a verseny az államilag finanszírozott helyekért. 2010-ben az ELTE-n és a Károli Gáspár Református Egyetemen 449, a Debreceni Egyetemen, a Pécsi Tudományegyetemen és a Szegedi Tudományegyetemen 444, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen pedig 446 pont alatt senkit nem vettek fel.

Bölcsész- és jogi képzések: tavaly az ELTE-n kellett a legtöbb pont
ELTE

Az anglisztikát 2645-en jelölték meg jelentkezési lapjukon: a hallgatóknak legalább 354 pontot kellett összegyűjteniük, ennyi volt ugyanis a ponthatár a Nyíregyházi Főiskolán és a Szegedi Tudományegyetemen. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 355 pontot, a Károli Gáspár Református Egyetemen, a miskolci és a debreceni egyetemen, az Eszterházy Károly Főiskolán és a Nyugat-magyarországi Egyetemen pedig 356 pontot kellett elérniük a leendő hallgatóknak. Az anglisztika szakhoz az Eötvös Loránd Tudományegyetemen kellett a legjobb érettségi eredmény, ott 399 volt a ponthatár.

Jogi szakok: 400 pont alatt nincs felvételi

A nappali tagozatos jogászképzésen 2009-ben és 2010-ben is 426 volt a legmagasabb ponthatár, ennyit kellett összegyűjteniük azoknak, akik az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karára felvételiztek. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem jogtudományi karán 417 pontra volt szükség, a harmadik legmagasabb ponthatárt (416) pedig a Pécsi Tudományegyetemen és a Miskolci Egyetemen húzták meg 2010-ben.

A képzési terület második legnépszerűbb szakja idén is az igazgatásszervező BA-képzés: a legtöbb pontot - 399-et - a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatás-tudományi Karára jelentkezőknek kellett összegyűjteniük, a Debreceni Egyetemen 394, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán pedig 392 volt a ponthatár. A nemzetközi igazgatási BA-képzéshez legalább 423 pontot kellett szerezni, ennyivel lehetett bekerülni a Pázmány Péter Katolikus Egyetemre és a Széchenyi István Egyetemre, a Corvinuson 425-nél húzták meg a ponthatárt.

eduline

Hozzászólások

Hatévesek kötelező beiskolázása: nem a gyerek volt éretlen, hanem a rendszer

Mintegy ötezer diáknak kellett újra járnia az első osztályt 2020 óta minden tanévben, mert úgy kerültek iskolába, hogy valójában még nem voltak rá érettek. Ennek hátterében az előző kormány egyik döntése állt, amelynek értelmében egy bonyolult, adminisztratív eljárásban kellett a szülőknek elintézniük a plusz egy év óvodát. A 2027/2028-as tanévtől viszont az oktatási miniszter szerint rugalmasabbá teszik az óvoda és az iskola közötti átmenetet. Miklós György, a Szülői Hang egyik alapítója elmondta: hét éve vártak erre a döntésre.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu

Hankó Balázs: „politikai célú tisztogatás” kezdődött a szakképzésben

Jövőre átalakul a szakképzési centrumok vezetése, megszűnik a jelenlegi kettős vezetési modell, a mostani főigazgatók és kancellárok megbízatása pedig december végén automatikusan megszűnik. Hankó Balázs ezt „politikai célú tisztogatásnak” nevezte, az egyetemeket érintő változásokat pedig élesen bírálta. A Demokratának adott interjújában az NKA-botrány kapcsán arról is beszélt, hogy próbál lélekben felkészülni arra, hogy akár börtönbe kerülhet.