Milyenek lesznek a 2011-es felvételi ponthatárok a jogi egyetemeken?

Nem veszített népszerűségéből a jogi és igazgatási képzési terület: jogász-, igazgatásszervezői és nemzetközi igazgatási szakra is több ezren jelentkeztek. 2010-ben egyik magyarországi egyetem állam- és jogtudományi karára sem kellett 431-nál magasabb pontszám a sikeres felvételihez.

  • Eduline
Február 15-ig több mint 6300-an jelentkeztek jogászképzésre: nappali tagozaton 2009-ben és 2010-ben is 426 volt a legmagasabb ponthatár, ennyit kellett összegyűjteniük azoknak, akik az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karára felvételiztek. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem jogtudományi karán 417 pontra volt szükség, a harmadik legmagasabb ponthatárt (416) pedig a Pécsi Tudományegyetemen és a Miskolci Egyetemen húzták meg 2010-ben. Levelező tagozaton még több pont kellett a sikeres felvételihez: a PPKE-n 431, a Miskolci Egyetemen 430, a Debreceni Egyetemen és a Széchenyi István Egyetemen 428 összpontszám alatt nem lehetett államilag finanszírozott helyet szerezni.

Nemzetközi igazgatási képzés: a BCE szakjához kellett a legtöbb pont
Horváth Szabolcs

A képzési terület második legnépszerűbb szakja idén is az igazgatásszervező BA-képzés: a legtöbb pontot - 399-et - a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatás-tudományi Karára jelentkezőknek kellett összegyűjteniük, a Debreceni Egyetemen 394, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán pedig 392 volt a ponthatár. A nemzetközi igazgatási BA-képzéshez legalább 423 pontot kellett szerezni, ennyivel lehetett bekerülni a Pázmány Péter Katolikus Egyetemre és a Széchenyi István Egyetemre, a Corvinuson 425-nél húzták meg a ponthatárt. A 2010-es felvételi ponthatárokat itt nézheted meg.

Alapszak neveA legalacsonyabb ponthatár 2010-ben (államilag finanszírozott, nappali)A legmagasabb ponthatár 2010-ben (államilag finanszírozott, nappali)
Jogász409 (SZE-ÁJK)426 (ELTE-ÁJK)
Igazgatásszervező392 (ME-ÁJK)399 (BCE-KIK)
Bűnügyi igazgatási - bűnügyi szakirány (BA)-412 (RTF)
Bűnügyi igazgatási - gazdaságvédelmi szakirány (BA)-399 (RTF)
Bűnügyi igazgatási - pénzügynyomozói szakirány (BA)-400 (RTF)
Munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási (BA)-386 (ME-ÁJK, SZTE-ÁJK)
Nemzetközi igazgatási (BA)423 (PPKE-ÁJK, SZE-ÁJK)425 (BCE-KIK)
Rendészeti igazgatási - biztonsági szakirány (BA)-280 (RTF - csak költségtérítéses formában indul)
Rendészeti igazgatási - büntetés-végrehajtási szakirány (BA)-236 (RTF)
Rendészeti igazgatási - határrendészeti szakirány (BA)-379 (RTF)
Rendészeti igazgatási - igazgatásrendészeti szakirány (BA)-391 (RTF)
Rendészeti igazgatási - katasztrófavédelmi szakirány (BA)-387 (RTF)
Rendészeti igazgatási - vám- és jövedékigazgatási szakirány (BA)-394 (RTF)

ELTE, Széchenyi István Egyetem és PTE: a rangsor élén

Az igazgatási és jogi terület iránt érdeklődő diákok idén is kilenc egyetem és egy főiskola közül választhatnak: a Felvi rangsorában az élen az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Széchenyi István Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem áll. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara nagyot javított az előző évhez képest, akkor a negyedik helyen szerepelt, igaz, 2009-ben szintén lekörözte az ország többi jogtudományi karát. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem három helyet, a Károli Gáspár Református Egyetem pedig egy helyet csúszott vissza a listán, a miskolci és a pécsi egyetem jogi kara, valamint a Rendőrtiszti Főiskola azonban előrébb lépett a jogi és igazgatási szakokat indító felsőoktatási intézmények rangsorában. A magyarországi egyetemek és főiskolák összesített rangsorát itt nézheted meg.

A 2011-es rangsor élén az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara áll
ELTE

A legmagasabb átlagpontszámot az ELTE Állam- és Jogtudományi Karra jelentkezők szerezték (442,6 pont), de a jó eredményeket produkáló középiskolából érkezők és az OKTV-helyezettek száma alapján is ez a kar a listavezető. A nyelvvizsgával rendelkező felvett hallgatók aránya a jogi-igazgatási felsőoktatási intézmények döntő többségében meghaladja a kilencven százalékot, a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karára például kizárólag nyelvvizsgával rendelkező végzős középiskolások jutottak be.

Az oktatói kiválóság mutatói szerint a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kara az első, ezt követi az ELTE-ÁJK, valamint a Szegedi Tudományegyetem jogi kara. Az ELTE elsősorban a kandidátusi és akadémiai doktori fokozattal rendelkező oktatóinak magas száma miatt került az élmezőnybe, míg a SZTE-ÁJK tanárai között a kandidátusi és PhD-fokozattal rendelkezők száma, a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara pedig az akadémia doktorok aránya alapján került a legjobbak közé. A jogi és igazgatási képzési terület részletes rangsorát itt nézheted meg.

Az elsőhelyes jelentkezések alapján 2010-ben a Rendőrtiszti Főiskola tarolt, több mint ezerhétszázan jelölték meg az intézmény képzéseit a felvételi lapon. Igaz, elsöprő többségüknek esélye sem volt bekerülni a szakokra.

eduline
Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.