Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Nem veszített népszerűségéből a jogi és igazgatási képzési terület: jogász-, igazgatásszervezői és nemzetközi igazgatási szakra is több ezren jelentkeztek. 2010-ben egyik magyarországi egyetem állam- és jogtudományi karára sem kellett 431-nál magasabb pontszám a sikeres felvételihez.
Február 15-ig több mint 6300-an jelentkeztek jogászképzésre: nappali tagozaton 2009-ben és 2010-ben is 426 volt a legmagasabb ponthatár, ennyit kellett összegyűjteniük azoknak, akik az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karára felvételiztek. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem jogtudományi karán 417 pontra volt szükség, a harmadik legmagasabb ponthatárt (416) pedig a Pécsi Tudományegyetemen és a Miskolci Egyetemen húzták meg 2010-ben. Levelező tagozaton még több pont kellett a sikeres felvételihez: a PPKE-n 431, a Miskolci Egyetemen 430, a Debreceni Egyetemen és a Széchenyi István Egyetemen 428 összpontszám alatt nem lehetett államilag finanszírozott helyet szerezni.

A képzési terület második legnépszerűbb szakja idén is az igazgatásszervező BA-képzés: a legtöbb pontot - 399-et - a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatás-tudományi Karára jelentkezőknek kellett összegyűjteniük, a Debreceni Egyetemen 394, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán pedig 392 volt a ponthatár. A nemzetközi igazgatási BA-képzéshez legalább 423 pontot kellett szerezni, ennyivel lehetett bekerülni a Pázmány Péter Katolikus Egyetemre és a Széchenyi István Egyetemre, a Corvinuson 425-nél húzták meg a ponthatárt.
A 2010-es felvételi ponthatárokat itt nézheted meg.
| Alapszak neve | A legalacsonyabb ponthatár 2010-ben (államilag finanszírozott, nappali) | A legmagasabb ponthatár 2010-ben (államilag finanszírozott, nappali) |
| Jogász | 409 (SZE-ÁJK) | 426 (ELTE-ÁJK) |
| Igazgatásszervező | 392 (ME-ÁJK) | 399 (BCE-KIK) |
| Bűnügyi igazgatási - bűnügyi szakirány (BA) | - | 412 (RTF) |
| Bűnügyi igazgatási - gazdaságvédelmi szakirány (BA) | - | 399 (RTF) |
| Bűnügyi igazgatási - pénzügynyomozói szakirány (BA) | - | 400 (RTF) |
| Munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási (BA) | - | 386 (ME-ÁJK, SZTE-ÁJK) |
| Nemzetközi igazgatási (BA) | 423 (PPKE-ÁJK, SZE-ÁJK) | 425 (BCE-KIK) |
| Rendészeti igazgatási - biztonsági szakirány (BA) | - | 280 (RTF - csak költségtérítéses formában indul) |
| Rendészeti igazgatási - büntetés-végrehajtási szakirány (BA) | - | 236 (RTF) |
| Rendészeti igazgatási - határrendészeti szakirány (BA) | - | 379 (RTF) |
| Rendészeti igazgatási - igazgatásrendészeti szakirány (BA) | - | 391 (RTF) |
| Rendészeti igazgatási - katasztrófavédelmi szakirány (BA) | - | 387 (RTF) |
| Rendészeti igazgatási - vám- és jövedékigazgatási szakirány (BA) | - | 394 (RTF) |
ELTE, Széchenyi István Egyetem és PTE: a rangsor élén
Az igazgatási és jogi terület iránt érdeklődő diákok idén is kilenc egyetem és egy főiskola közül választhatnak: a Felvi rangsorában az élen az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Széchenyi István Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem áll. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara nagyot javított az előző évhez képest, akkor a negyedik helyen szerepelt, igaz, 2009-ben szintén lekörözte az ország többi jogtudományi karát. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem három helyet, a Károli Gáspár Református Egyetem pedig egy helyet csúszott vissza a listán, a miskolci és a pécsi egyetem jogi kara, valamint a Rendőrtiszti Főiskola azonban előrébb lépett a jogi és igazgatási szakokat indító felsőoktatási intézmények rangsorában.
A magyarországi egyetemek és főiskolák összesített rangsorát itt nézheted meg.

A legmagasabb átlagpontszámot az ELTE Állam- és Jogtudományi Karra jelentkezők szerezték (442,6 pont), de a jó eredményeket produkáló középiskolából érkezők és az OKTV-helyezettek száma alapján is ez a kar a listavezető. A nyelvvizsgával rendelkező felvett hallgatók aránya a jogi-igazgatási felsőoktatási intézmények döntő többségében meghaladja a kilencven százalékot, a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karára például kizárólag nyelvvizsgával rendelkező végzős középiskolások jutottak be.
Az oktatói kiválóság mutatói szerint a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kara az első, ezt követi az ELTE-ÁJK, valamint a Szegedi Tudományegyetem jogi kara. Az ELTE elsősorban a kandidátusi és akadémiai doktori fokozattal rendelkező oktatóinak magas száma miatt került az élmezőnybe, míg a SZTE-ÁJK tanárai között a kandidátusi és PhD-fokozattal rendelkezők száma, a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara pedig az akadémia doktorok aránya alapján került a legjobbak közé.
A jogi és igazgatási képzési terület részletes rangsorát itt nézheted meg.
| Az elsőhelyes jelentkezések alapján 2010-ben a Rendőrtiszti Főiskola tarolt, több mint ezerhétszázan jelölték meg az intézmény képzéseit a felvételi lapon. Igaz, elsöprő többségüknek esélye sem volt bekerülni a szakokra. |
eduline
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).