Pénteken hozták nyilvánosságra a 2011-es keresztféléves felvételi ponthatárait: több mint 7500 hallgató jelentkezett az egyetemek és főiskolák által meghirdetett felsőfokú szakképzésekre, alap- és mesterszakokra. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a pontszámítás rendszeréről, a legtöbb hallgatót vonzó felsőoktatási intézményekről!
Kilencvennégy felsőoktatási intézménybe, nyolcvanhat alapszakra, százharminchét mesterszakra és több mint kétszázhúsz felsőfokú szakképzésre jelentkezhettek a hallgatók a 2011-es keresztféléves felvételi eljárásban. Az előző évekhez hasonlóan idén is a mesterszakok voltak a legnépszerűbbek, a jelentkezők több mint hetven százaléka kezdené el februárban a kétéves képzést valamelyik hazai egyetemen vagy főiskolán. A legnépszerűbb szakok ponthatárait tartalmazó cikkünket itt olvashatod el.
| A legnépszerűbb mesterszakok | Jelentkezők száma a 2011-es keresztféléves felvételi eljárásban |
| Vezetés és szervezés mesterszak | 747 jelentkező |
| Vállalkozásfejlesztés mesterszak | 616 jelentkező |
| Tanár mesterszak | 612 jelentkező |
| Marketing mesterszak | 606 jelentkező |
| Logisztikai menedzsment mesterszak | 317 jelentkező |
| Pénzügy | 294 jelentkező |
| Nemzetközi gazdaság és gazdálkodás | 293 jelentkező |
| Gépészmérnök mesterszak | 258 jelentkező |
| Számvitel mesterszak | 258 jelentkező |
| Villamosmérnöki mesterszak | 239 jelentkező |
2011-ben is a gazdaságtudomány a legnépszerűbb
A legtöbben idén is gazdaságtudományi szakokra adták be jelentkezésüket: a Felvi adatai szerint a hallgatók több mint harminchét százaléka ezen a képzési területen szeretne továbbtanulni, de népszerűek a műszaki, az agrár és az informatikai szakok is. A felvételizők tizenegy százaléka – összesen 612-en – tanári mesterszakra jelentkezett.
A legnépszerűbb képzések sorrendje aligha lepte meg az egyetemek és főiskolák vezetőit. A legtöbb bölcsész-, társadalomtudományi és természettudományi szak ugyanis hat féléves, vagyis a végzősök júniusban kapják meg BA-diplomájukat, így a normál felvételi eljárásban is részt vehetnek, ha nem elégszenek meg ezzel a végzettséggel. Ezzel szemben az agrár, a gazdaságtudományi és a műszaki területen általában hét félévesek az alapszakok – így akik januárban veszik át BSc-diplomájukat, csak akkor folytathatják megszakítás nélkül tanulmányaikat, ha a keresztféléves eljárásban felvételiznek a mesterszakokra.
A felsőoktatási intézmények közül idén – 2010-hez hasonlóan – a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tarolt 1037 jelentkezővel, a második és harmadik helyen a Budapesti Corvinus Egyetem (849 jelentkező) és a Debreceni Egyetem (717 jelentkező) áll, de több mint ötszázan jelölték meg a Károly Róbert Főiskola, a Nyugat-magyarországi Egyetem, a Széchenyi István Egyetem és a Szent István Egyetem alap- és mesterképzéseit is.
Ponthatárok: idén maradt a 480 és a 100 pontos rendszer
Aki alapképzésre jelentkezett, az a normál felvételi eljárásban is érvényes 400+80 pontos rendszerben válthatta át a középiskolai jegyeit, az érettségi eredményeit, a nyelvvizsgáját és a tanulmányi versenyeken elért helyezését. A pontszámítás rendszerének változásáról, a hátrányos helyzetért, nyelvtudásért és OKTV-helyezésért járó többletpontok csökkenéséről szóló összefoglalónkat itt olvashatod.
Egyre népszerűbbek a keresztféléves képzések: míg a 2008 februárjában induló szakokra összesen 2073-an jelentkeztek, 2009-ben már 2715-en szerettek volna keresztféléves szakon tanulni. 2010-ben a jelentkezők és a felvett hallgatók száma is megduplázódott, 5936-an küldték be jelentkezési lapjukat, 4585-en pedig februárban meg is kezdhették tanulmányaikat. Közülük 3565-en mesterszakon, 603-an pedig alapszakon tanulnak.
edulineLannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
