Milyenek az idei ponthatárok? Kiderült, kit vettek fel keresztféléves képzésre

Kilencvennégy felsőoktatási intézménybe, nyolcvanhat alapszakra, százharminchét mesterszakra és több mint kétszázhúsz felsőfokú szakképzésre jelentkezhettek a hallgatók a 2011-es keresztféléves felvételi eljárásban. Az előző évekhez hasonlóan idén is a mesterszakok voltak a legnépszerűbbek, a jelentkezők több mint hetven százaléka kezdené el februárban a kétéves képzést valamelyik hazai egyetemen vagy főiskolán. A legnépszerűbb szakok ponthatárait tartalmazó cikkünket itt olvashatod el.

2011-ben is a gazdaságtudomány a legnépszerűbb

A legtöbben idén is gazdaságtudományi szakokra adták be jelentkezésüket: a Felvi adatai szerint a hallgatók több mint harminchét százaléka ezen a képzési területen szeretne továbbtanulni, de népszerűek a műszaki, az agrár és az informatikai szakok is. A felvételizők tizenegy százaléka – összesen 612-en – tanári mesterszakra jelentkezett.

A legnépszerűbb képzések sorrendje aligha lepte meg az egyetemek és főiskolák vezetőit. A legtöbb bölcsész-, társadalomtudományi és természettudományi szak ugyanis hat féléves, vagyis a végzősök júniusban kapják meg BA-diplomájukat, így a normál felvételi eljárásban is részt vehetnek, ha nem elégszenek meg ezzel a végzettséggel. Ezzel szemben az agrár, a gazdaságtudományi és a műszaki területen általában hét félévesek az alapszakok – így akik januárban veszik át BSc-diplomájukat, csak akkor folytathatják megszakítás nélkül tanulmányaikat, ha a keresztféléves eljárásban felvételiznek a mesterszakokra.

A felsőoktatási intézmények közül idén – 2010-hez hasonlóan – a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tarolt 1037 jelentkezővel, a második és harmadik helyen a Budapesti Corvinus Egyetem (849 jelentkező) és a Debreceni Egyetem (717 jelentkező) áll, de több mint ötszázan jelölték meg a Károly Róbert Főiskola, a Nyugat-magyarországi Egyetem, a Széchenyi István Egyetem és a Szent István Egyetem alap- és mesterképzéseit is.

Ponthatárok: idén maradt a 480 és a 100 pontos rendszer

Aki alapképzésre jelentkezett, az a normál felvételi eljárásban is érvényes 400+80 pontos rendszerben válthatta át a középiskolai jegyeit, az érettségi eredményeit, a nyelvvizsgáját és a tanulmányi versenyeken elért helyezését. A pontszámítás rendszerének változásáról, a hátrányos helyzetért, nyelvtudásért és OKTV-helyezésért járó többletpontok csökkenéséről szóló összefoglalónkat itt olvashatod.

Ma este már ünnepelhetnek azok, akik elég pontot szereztek

Stiller Ákos

A mesterszakos felvételi már nem ilyen egyszerű, ennek a rendszere ugyanis képzési területenként, karonként, sőt akár szakonként eltérhet. Van, ahol konkrét képlet, például a záróvizsga átlaga, az oklevél minősítése és az aktív félévek súlyozott átlaga alapján számolják a felvételizők pontszámát, máshol a hallgatóknak írásbeli és szóbeli vizsgát is kell tenniük. A legtöbb felsőoktatási intézményben többletpontot adnak a TDK- és OTDK-eredményért, a szakmai publikációért, a második és harmadik idegen nyelvből szerzett nyelvvizsgáért, a szakmai nyelvvizsgáért és az oktatási tevékenységért.

Évről évre nő a keresztféléves képzésekre jelentkezők száma

Egyre népszerűbbek a keresztféléves képzések: míg a 2008 februárjában induló szakokra összesen 2073-an jelentkeztek, 2009-ben már 2715-en szerettek volna keresztféléves szakon tanulni. 2010-ben a jelentkezők és a felvett hallgatók száma is megduplázódott, 5936-an küldték be jelentkezési lapjukat, 4585-en pedig februárban meg is kezdhették tanulmányaikat. Közülük 3565-en mesterszakon, 603-an pedig alapszakon tanulnak.

eduline