Könyebb első, nehezebb második rész az idei matekon

A tanárok szerint könyebb volt a matekérettségi első része mint tavaly, a második viszont valamivel nehezebb. Déltől láthatjátok a feladatlapokat, és egy órától a megoldásokat is itt.

  • Eduline
Az írásbeli első részében algebra, egyenletek, valószínűségszámítás és trigonometria is szerepelt - ezt összességében könyebbnek ítélték a matektanárok a 2009-es feladatsornál. Az általunk megkérdezett tanárok szerint több gondolkodtató feladat szerepelt viszont a második részben, amelyek megoldása valamivel nagyobb felkészülést igényelt a tavalyi tesztlapnál. 

A hosszabb, második rész feladatai között több olyan példa is szerepelt, amely vegyítette a témaköröket, emiatt nehezebb is volt megoldani, illetve voltak emellett kifejezetten "beugratós" feladatrészek is. Az egyik legtöbb pontot egy valószínűségszámítási feladat megoldásával lehetett megszerezni, de helyet kapott egy térgeometriai példa is, ami szintén több témakört ölelt fel.

A diákok picit másképp látták, szerintük az első része volt nehezebb az írásbelinek, a második fele pedig nagyjából a tavalyival megegyező színvonalú volt. "85 és 100 közötti pontot várok magamtól"- mondja matematika szakra készülő informátorunk, majd hozzáteszi: "A környezetemből mindenkinek meglesz a kettes, még annak is, aki nagyon nehéznek találta az idei feladatsort. A ketteshez egyébként 20 pontot kell elérni a százból, és nem kell feltétlenül minden feladatnak tökéletesnek lennie, hiszen részpontszámokat is beszámítanak.

eduline
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.