Könyebb első, nehezebb második rész az idei matekon

A tanárok szerint könyebb volt a matekérettségi első része mint tavaly, a második viszont valamivel nehezebb. Déltől láthatjátok a feladatlapokat, és egy órától a megoldásokat is itt.

  • Eduline

Az írásbeli első részében algebra, egyenletek, valószínűségszámítás és trigonometria is szerepelt - ezt összességében könyebbnek ítélték a matektanárok a 2009-es feladatsornál. Az általunk megkérdezett tanárok szerint több gondolkodtató feladat szerepelt viszont a második részben, amelyek megoldása valamivel nagyobb felkészülést igényelt a tavalyi tesztlapnál. 

A hosszabb, második rész feladatai között több olyan példa is szerepelt, amely vegyítette a témaköröket, emiatt nehezebb is volt megoldani, illetve voltak emellett kifejezetten "beugratós" feladatrészek is. Az egyik legtöbb pontot egy valószínűségszámítási feladat megoldásával lehetett megszerezni, de helyet kapott egy térgeometriai példa is, ami szintén több témakört ölelt fel.

A diákok picit másképp látták, szerintük az első része volt nehezebb az írásbelinek, a második fele pedig nagyjából a tavalyival megegyező színvonalú volt. "85 és 100 közötti pontot várok magamtól"- mondja matematika szakra készülő informátorunk, majd hozzáteszi: "A környezetemből mindenkinek meglesz a kettes, még annak is, aki nagyon nehéznek találta az idei feladatsort. A ketteshez egyébként 20 pontot kell elérni a százból, és nem kell feltétlenül minden feladatnak tökéletesnek lennie, hiszen részpontszámokat is beszámítanak.

eduline

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu