Pótfelvételi időszak - a diákok reménykedők

A diákok 68 százaléka bízik benne, hogy az érettségi évében felvételt nyer az egyetemre, mindössze 3 százalékuk gondolja úgy, hogy egyáltalán nem lesz képes bejutni felsőoktatási intézménybe - derül ki a Felvételi Információs Szolgálat (FISZ) diákok körében végzett országos középiskolai kutatásából.

  • Edupress

A megkérdezett diákok 24 százaléka legkésőbb az érettségit követő évben, 5 százaléka az iskola befejezését követő néhány évben számít sikeres felvételi vizsgára. Különbség van a gimnazista és a szakközépiskolai tanulók várakozásai között. Míg a gimnazisták 73 százaléka biztos az azonnali sikerben, addig a szakközépiskolába járó tanulók csupán 50 százaléka érzi úgy, hogy sikeres felvételi vizsgát tesz az érettségi évében. 

A fiatalabb diákok két tárgyból is emelt szinten vizsgáznának

A diákok 46 százaléka szerint egy tantárgyból kell emelt szintű érettségit tenni, ahhoz, hogy bekerüljenek a népszerű felsőoktatási intézmények karrierszakjaira. 41 százalékuk véleménye az, hogy ehhez két tantárgyból kell nehezített vizsgát tenni. 

Míg a végzősök nagyobb arányban gondolják úgy, hogy egy emelt szintű vizsga elég a bejutáshoz, addig a fiatalabb diákok két tárgyból is vállalkoznának a magasabb szintű vizsgára. Az emelt szintű érettségi legnagyobb motiváló tényezője a megszerezhető többletpont, a diákok 79 százaléka vállalkozna ezért a nehezített vizsgára. Második legfontosabb tényező (50%), hogy olyan tudásra kívánnak szert tenni, mellyel nem csak a bekerülésük biztosított, hanem a bennmaradásuk is a kiválasztott intézményben. 

A pedagógusok 71 százaléka szerint kell az emelt szintű érettségi

Az összes megkérdezett pedagógus 71 százaléka gondolja úgy, hogy mindenképpen szükséges legalább egy emelt szintű érettségi a bejutáshoz.A pedagógusok szerint legjobb elhelyezkedési lehetőségekre az informatikai és műszaki végzettséggel rendelkezők számíthatnak, a tanárok majdnem fele gondolja úgy, hogy az iskola befejezése után azonnal munkát lehet találni ilyen végzettséggel. A pedagógusok szerint nagy valószínűséggel biztosan beléphetnek a munkaerőpiacra még az orvosi és egészségügyi, a gazdasági és a katonai, nemzetvédelmi szakcsoportban diplomát szerzett fiatalok. A tanárok leginkább a pedagógusi, az agrár, a bölcsészettudományi, és a művészeti végzettségű diákokról gondolják, hogy egyáltalán nem tudnak majd elhelyezkedni.A kutatásban 512 érettségit adó középiskola2863 diákját kérdezték, akik 2008-ban, 2009-ben, 2010-ben tesznek érettségi vizsgát. A válaszadó pedagógusok száma 2273 volt.

(

www.edupress.hu

)

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.