Pótfelvételi időszak - a diákok reménykedők

A diákok 68 százaléka bízik benne, hogy az érettségi évében felvételt nyer az egyetemre, mindössze 3 százalékuk gondolja úgy, hogy egyáltalán nem lesz képes bejutni felsőoktatási intézménybe - derül ki a Felvételi Információs Szolgálat (FISZ) diákok körében végzett országos középiskolai kutatásából.

  • Edupress
A megkérdezett diákok 24 százaléka legkésőbb az érettségit követő évben, 5 százaléka az iskola befejezését követő néhány évben számít sikeres felvételi vizsgára. Különbség van a gimnazista és a szakközépiskolai tanulók várakozásai között. Míg a gimnazisták 73 százaléka biztos az azonnali sikerben, addig a szakközépiskolába járó tanulók csupán 50 százaléka érzi úgy, hogy sikeres felvételi vizsgát tesz az érettségi évében. 

A fiatalabb diákok két tárgyból is emelt szinten vizsgáznának

A diákok 46 százaléka szerint egy tantárgyból kell emelt szintű érettségit tenni, ahhoz, hogy bekerüljenek a népszerű felsőoktatási intézmények karrierszakjaira. 41 százalékuk véleménye az, hogy ehhez két tantárgyból kell nehezített vizsgát tenni. 

Míg a végzősök nagyobb arányban gondolják úgy, hogy egy emelt szintű vizsga elég a bejutáshoz, addig a fiatalabb diákok két tárgyból is vállalkoznának a magasabb szintű vizsgára. Az emelt szintű érettségi legnagyobb motiváló tényezője a megszerezhető többletpont, a diákok 79 százaléka vállalkozna ezért a nehezített vizsgára. Második legfontosabb tényező (50%), hogy olyan tudásra kívánnak szert tenni, mellyel nem csak a bekerülésük biztosított, hanem a bennmaradásuk is a kiválasztott intézményben. 

A pedagógusok 71 százaléka szerint kell az emelt szintű érettségi

Az összes megkérdezett pedagógus 71 százaléka gondolja úgy, hogy mindenképpen szükséges legalább egy emelt szintű érettségi a bejutáshoz.A pedagógusok szerint legjobb elhelyezkedési lehetőségekre az informatikai és műszaki végzettséggel rendelkezők számíthatnak, a tanárok majdnem fele gondolja úgy, hogy az iskola befejezése után azonnal munkát lehet találni ilyen végzettséggel. A pedagógusok szerint nagy valószínűséggel biztosan beléphetnek a munkaerőpiacra még az orvosi és egészségügyi, a gazdasági és a katonai, nemzetvédelmi szakcsoportban diplomát szerzett fiatalok. A tanárok leginkább a pedagógusi, az agrár, a bölcsészettudományi, és a művészeti végzettségű diákokról gondolják, hogy egyáltalán nem tudnak majd elhelyezkedni.A kutatásban 512 érettségit adó középiskola2863 diákját kérdezték, akik 2008-ban, 2009-ben, 2010-ben tesznek érettségi vizsgát. A válaszadó pedagógusok száma 2273 volt.

(www.edupress.hu)
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.