#felsőoktatás

Amit a keresztféléves jelentkezésről tudni kell

2010. november 15-éig nyújthatják be felsőoktatási felvételi jelentkezési kérelmüket azok, akik 2011. februárban szeretnék megkezdeni vagy folytatni egyetemi, főiskolai tanulmányaikat. A hagyományos, papír alapú jelentkezési mód mellett a tavaszi jelentkezési időszakhoz hasonlóan most is működik az e-felvételi.



Különleges képzést indított a Debreceni Egyetem

Magyarországon egyedülálló vállalkozó képzést indított szeptembertől a Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdaságtudományi Centruma (DEAGTC); a "Team Academy" hazai bevezetéséről pénteken írtak alá megállapodást a DE és a Finnországi Jyva:skyla: egyetemének képviselői.


Elvérezhetnek a főiskolák: nem csak a diákok vannak bajban

Több főiskola és egyetem lehúzhatja a rolót, ha a következő években nem tudja teljesíteni az új felsőoktatási törvény tervezetében szereplő elvárásokat: van, ahol a tudományos fokozattal rendelkező oktatók, máshol a doktori iskolák száma nem stimmel. A diákoknak többet kell majd tanulniuk az érettségire, és várhatóan csökken a hallgatói önkormányzatok szerepe is. Az Eduline összegyűjtötte a legfontosabb változásokat.


Videó: rendőrökkel csaptak össze egyetemi hallgatók Írországban

Elfoglalták a pénzügyminisztérium épületét egyetemi hallgatók Dublinban: így tiltakoztak a regisztrációs díj emelése ellen. A hallgatói szervezetek attól tartanak, hogy fiatalok ezrei maradnak majd ki a felsőoktatásból, ha az ír parlament megszavazza a jelenleg 420 ezer forintos összegnek megfelelő díjak emelését.





Megállapodtak: a nyugdíjas professzorok nem fizetnek különadót

A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) és a Fidesz frakcióvezetője megállapodott abban, hogy a felsőoktatásban a nyugdíjba menő professzorok, docensek esetében a végkielégítések után nem kell különadót fizetni - közölte Kis Papp László, az FDSZ elnöke szerdán, miután találkozott Lázár Jánossal.


Mesterképzések: döcögve haladnak

Egyre népszerűbb a mesterképzés a felsőoktatásban, de az államilag támogatott létszámkeretet még az idén sem sikerült feltölteni - írja a HVG a mesterképzésekről szóló mellékletében.


"Bezzeg" termék lett a magyar diákhitel?

A legtöbb fejlett országban jóval drágábban mérik a diplomát, mint nálunk, ráadásul sok helyen a hallgatói hitelek sem jelentenek megoldást. A diákhitelt felvevő magyar diákok által visszafizetendő pár milliós tartozás világviszonylatban nem számít soknak. Ha pedig létrejön a külföldi tanulmányokat ösztönző egységes európai diákhitel, a felvett összeg még növekedhet is.



Hiller: Időben állítottuk meg a felsőoktatás színvonalesését

Magyarország az európai uniós átlagnál gyorsabban vezette be a Bologna-rendszert, és kapcsolódott be a Bologna-folyamatba - mondta Hiller István oktatási és kulturális miniszter hétfőn Budapesten sajtóbeszélgetésen, amelyen a Budapesten és Bécsben csütörtökön és pénteken rendezendő oktatási miniszteri tanácskozás témájáról számolt be.


Irreális a pályakezdők bérigénye

Jelentős eltérést mutatott a reális és a kívánt diplomás kezdő bérrel kapcsolatban az Educatio által most végzett vizsgálat eredménye. A hallgatók válaszaiból kiderült, hogy a továbbtanulást vonzóvá teszi a magasabb fizetés reménye, de a vélt és az elfogadhatónak tartott bér között jelentős az eltérés. A megkérdezettek az általuk reálisnak tartott havi kezdő bérnél 52 ezer forinttal többet tartanak elfogadhatónak.


"Számomra ez egy oázis" - interjú a volt kultuszminiszterrel

Milyen az igazi egyetem? Bozóki Andrásnak van összehasonlítási alapja, hiszen megfordult már a világ legjobb egyetemein is, mégis azt mondja, számára a budapesti Közép Európai Egyetem az első. De beszélt még nekünk a tandíjról, a sokat kritizált bolognai-rendszerről és a diplomák elértéktelenődéséről is.




Mihez kezdjen egy kezdő jogász?

A közigazgatás túlzsúfolt, a bíróságokon és ügyészségeken kevés a hely. A közjegyzői pálya „kihalásos alapon” működik, ügyvédből pedig Dunát lehet rekeszteni. Ennyire sötét lenne a frissen végzett jogdoktorok jövője, vagy van kiút is? Az okosok szerint van: konkrét elképzelésekkel, és egy részterületre fókuszált tudással a nagy cégek kapkodnának a jogászok után.



Kollégium, albérlet, saját lakás: hol alszik a diák?

Kevés a kollégiumi férőhely, a saját lakás elérhetetlen, és egy albérletet kivenni sem éppen olcsó - így lehetne összefoglalni az ingatlanhelyzetet amivel egy átlagos egyetemista találja szembe magát a tanévkezdés előtt. Ígéret már van a kollégiumi férőhelyek növelésére, addig viszont marad a találékonyság azok számára, akik nem akarnak/tudnak vagyonokat költeni a szállásra.