#Pedagógusok Szakszervezete




Pár éven belül nem lesz, aki tanítson: kevesen felvételiznek, még kevesebben végzik el a tanári szakokat

7300-an kezdik el szeptemberben az egyetemek, főiskolák tanári, tanítói, óvoda- és gyógypedagógusi képzéseit – az elsőévesek száma jócskán elmarad az előző évek átlagától. Még így is jól járnának az iskolák és az óvodák, ha közülük néhány év múlva mindenki megszerezné a diplomát és munkát vállalna, de a statisztikák szerint erre nem sok esély van. A leendő tanítók és óvónők közül például minden negyedik még az egyetemen lemorzsolódik, a pályakezdők egyharmada pedig már az első négy-öt évben távozik a szakmából.





Egyes településeken problémát jelenthet az óvodai ügyelet és a fertőtlenítések párhuzamos megszervezése

Az óvodai feladatellátásnak nyáron is folyamatosnak kell lennie, de mindeközben ezekben a hónapokban kellene a szükséges felújításokat, karbantartásokat és fertőtlenítéseket is elvégezni. Ahol több óvoda is működik, ott van arra lehetőség, hogy mindig legyen egy ügyeletes intézmény, de a kisebb településeken a szervezés komoly fejtörést okoz.




„Hontalan tanárok” ingáznak a falusi iskolák között, ahol egyre súlyosabb a pedagógushiány

Évek óta komoly tanárhiánnyal küzdenek a kistelepülési iskolák, amelyek a nyugdíjba vonulók helyére egyre nehezebben tudnak felvenni új tanárokat: főként gyógypedagógusokat, informatika és természettudományos szakosokat keresnek hiába. Sok pedagógus párhuzamosan három-négy iskolában tanít, naponta ingázva a települések között, az iskolaigazgatók pedig – jobb megoldás híján – „bartereznek”.