A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) versenyképes ajánlatot, megalapozott ígéretet szeretne az oktatásban dolgozók bérének emelésére, felfüggesztenék a helyi tanterveket és pótolnák az online oktatásban felhalmozott a lemaradásokat
A PSZ június 14-én tartott tanévzáró sajtótájékoztatót, ahol az oktatásban dolgozók fizetésének rendezése is előkerült - írják közleményükben. Szabó Zsuzsa, a PSZ elnöke az újabb kormánynak intézett felszólítást azzal indokolta, hogy a jövő évi állami költségvetés sem tartalmazza a béremelést.
Hozzátették, a tanárok bérét a mai napig a 2014-ben megállapított minimálbér alapján számítják: az akkor 101 500 forint volt, ma pedig már 167 400 forint. Vagyis a tanárok bérét több mint 60 százalékkal kellene emelni ahhoz, hogy a köznevelési törvényben eredetileg rögzített szintet elérje.
Azonban más szakmai elvárásokat is megfogalmazott az érdekképviselet a következő tanévre. Többek között azt kérik, függesszék fel a helyi tanterveket, a tanfelügyeleti eljárásokat, és a kormány adjon plusz órakeretet, valamint anyagi támogatást a távoktatásból adódó lemaradások pótlására. Azt is kiemelték, kérik, hogy a szeptemberi tanévkezdésre kapják meg a pedagógusok és az oktatók a PSZ által régóta követelt egyszeri nettó százezer forintos támogatást, hiszen saját eszközeiket használták a távoktatáshoz, miközben állami feladatot láttak el.
Kérik azt is, hogy a kormány uniós pénzből építse ki a települések ingyenes internethálózatát. A PSZ elvárja, hogy hozzák nyilvánosságra: miként készül a közoktatásban a járvány esetleges negyedik hullámára. Illetve a szakszervezet elutasítja azt a kormányzati szándékot, hogy bármilyen listázás kezdődjön az oltott és oltatlan tanárok körében.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
