Versenyképes fizetéseket és a helyi tantervek felfüggesztését is követeli a PSZ

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) versenyképes ajánlatot, megalapozott ígéretet szeretne az oktatásban dolgozók bérének emelésére, felfüggesztenék a helyi tanterveket és pótolnák az online oktatásban felhalmozott a lemaradásokat

  • Eduline

A PSZ június 14-én tartott tanévzáró sajtótájékoztatót, ahol az oktatásban dolgozók fizetésének rendezése is előkerült - írják közleményükben. Szabó Zsuzsa, a PSZ elnöke az újabb kormánynak intézett felszólítást azzal indokolta, hogy a jövő évi állami költségvetés sem tartalmazza a béremelést.

Hozzátették, a tanárok bérét a mai napig a 2014-ben megállapított minimálbér alapján számítják: az akkor 101 500 forint volt, ma pedig már 167 400 forint. Vagyis a tanárok bérét több mint 60 százalékkal kellene emelni ahhoz, hogy a köznevelési törvényben eredetileg rögzített szintet elérje.

Azonban más szakmai elvárásokat is megfogalmazott az érdekképviselet a következő tanévre. Többek között azt kérik, függesszék fel a helyi tanterveket, a tanfelügyeleti eljárásokat, és a kormány adjon plusz órakeretet, valamint anyagi támogatást a távoktatásból adódó lemaradások pótlására. Azt is kiemelték, kérik, hogy a szeptemberi tanévkezdésre kapják meg a pedagógusok és az oktatók a PSZ által régóta követelt egyszeri nettó százezer forintos támogatást, hiszen saját eszközeiket használták a távoktatáshoz, miközben állami feladatot láttak el.

Kérik azt is, hogy a kormány uniós pénzből építse ki a települések ingyenes internethálózatát. A PSZ elvárja, hogy hozzák nyilvánosságra: miként készül a közoktatásban a járvány esetleges negyedik hullámára. Illetve a szakszervezet elutasítja azt a kormányzati szándékot, hogy bármilyen listázás kezdődjön az oltott és oltatlan tanárok körében.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Sinka Edit az igazgatói kinevezésekről: Ahol nem érzékeltük a támogatást, ott ideiglenes megoldást kellett alkalmazni

Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.

Magyar Péter: Pár nap múlva az állam veszi át az MCC alapítványának közfeladatait, de az értékes programokat megtartják

Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.

@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

Knausz Imre: a 14 pontos javaslatcsomag „felszabadítani akarja a pedagógusok meglévő energiáit, amiket eddig gúzsba kötöttek a szabályok”

Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.