Egyre nagyobb hullámokat generál Parragh László meleg tanárokkal kapcsolatos megjegyzése. Oktatási szakszervezetek, tanárok és politikusok is elhatárolónak a kijelentéstől, sokan egyenesen bocsánatkérést várnak.
Novák Katalin után a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) is megszólalt a tegnapi tanévnyitón elhangottak kapcsán. A PSZ minimum egy bocsánatkérést vár Parragh Lászlótól nemcsak a testnevelő tanárokkal, hanem az egész pedagógustársadalommal szemben – mondta a Telexnek Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke.
Az oldal nemcsak a szakszervezetet szólaltatta meg, hanem Aáry-Tamás Lajos oktatási ombudsmant is. Az oktatási jogok biztosa a konkrét ügyet nem kívánta kommentálni, mivel Parragh László nem oktatási szereplő, nem döntéshozó, iskolafenntartó, intézményvezető vagy munkáltató, aki közvetlen jogsértést okoz egy pedagógusnak, márpedig az ombudsmannak az állampolgárt kell védenie az állami intézményekkel szemben.
Az oktatási ombudsman azonban fontosnak tartotta kiemelni azt, hogy a jogszabályok egyértelműen fogalmaznak a tanárok méltóságáról, amelyet tiszteletben kell tartania mindenkinek. A tanár, mint közfeladatot ellátó személy ráadásul különleges védelem alatt áll - idézi az oldal. Mint minden más magyar állampolgárra, úgy rájuk is vonatkozik a hátrányos megkülönböztetés tilalma.
A témához korábban a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), és Jocó bácsi is hozzászólt - a tanárok és az érdekképvisletek elképedtek a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének szavain.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
