Egyesíti sztrájkbizottságát a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), azonnali béremelést és a munkaterhek csökkentését követelik – jelentették be keddi sajtótájékoztatójukon. A PSZ elnöke azt mondta, 2018 óta kongatják a vészharangot, de a kormány nem foglalkozik az oktatást érintő problémákkal.
„2018 óta kongatjuk a vészharangot, pedagógushiány, a mérhetetlenül alacsony bérek és a rendkívül magas munkaterhelés miatt összeomlik a rendszer. Nem lesz, aki tanítsa a gyerekeinket” – mondta Szabó Zsuzsa. A PSZ elnöke hozzátette: 2020 márciusában sztrájktárgyalásokat kezdeményeztek a kormánnyal ezeknek az ügyeknek a rendezésére, de a koronavírus-járvány berobbanása miatt fel kellett függeszteniük a tárgyalásokat.
Most elérkezett az idő, hogy folytassák a tárgyalásokat, a kormány ugyanis továbbra sem foglalkozik érdemben ezekkel a kérdésekkel. „Úgy döntöttünk a PDSZ elnökségi tagjaival, hogy egyesítjük sztrájkbizottságainkat, és közösen lépünk fel, mert muszáj valami eredményt kicsikarni a kormányból” – jelentette be.
A kormány ugyanis köteles egyeztetni a sztrájkbizottsággal – a szakszervezetek így szeretnének konkrétumokat kicsikarni belőlük, ebben a pillanatban ugyanis csak „homályos ígérgetések” vannak a bérrendezésről.
Követeléseikről kedden Orbán Viktor miniszterelnököt is tájékoztatják, ezt a levelet a sajtótájékoztatón írták alá a PSZ és a PDSZ képviselői. Kérdésre válaszolva elmondták: a kormánynak a jogszabály szerint öt napon belül ki kell jelölnie a sztrájktárgyalási partnereket. Szabó Zsuzsa azt is elmondta, hogy a parlamenti pártoknak is levelet írtak, azt kérve, tegyenek ajánlatot az oktatásban dolgozók számára.
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Volt olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzés, ahová mindössze 177 ponttal be lehetett kerülni, de 202 pont is elég volt az egyik szakhoz.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium ingyenes képzésekkel és segédanyagokkal segíti a pedagógusokat az anafilaxiás allergiával élő közel 25 ezer gyermek biztonságos tanévkezdésében, kiemelve a gyermekek védelmének közös felelősségét.
Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
