Egy pályakezdő tanár alig 150 ezer forintot vihet haza egy hónapban - ez egy albérletre sem elég. A Pedagógusok Szakszervezete most azt kéri, szeptember elején emelkedjenek a bérek.
Ahogy korábban írtunk róla, petíciót indított a Pedagógusok Szakszervezete a tanári bérek emeléséért. A szakszervezetek szerit a szakma legégetőbb kérdései jelenleg az alacsony bérezés, az új Nemzeti Alaptanterv, valamint a pedagógushiány.
Az egyik legnagyobb probléma a fizetések kérdésében, a tanári bérek 2014 óta nem követik a mindenkori minimálbér változását. Sőt a kezdő tanároknak 920 forint a nettó órabére, ami önmagában is elkeserítő.
A PSZ petíciójában azt szeretné, hogy már szeptembertől a minimálbér legyen a fizetésük alapja, Novák Katalin családokért felelős miniszter viszont az RTL Híradójának azt mondta,
jelenleg nincs tervben a tanári béremelés.
Novák Katalin szerint ugyan a pályakezdők bérezése valóban probléma, a tapasztaltabbak jól meg tudnak élni, és amíg a gazdasági helyzet nem teszi lehetővé, nem lesz béremelés.
A helyzet valóban komoly, több iskolában két héttel a tanévkezdés előtt sok helyen azonban még nem is ismerik a diákok leendő tanáraikat. Augusztus közepén például még mindig több száz általános iskolába keresnek tanítót. Ezen felül szintén több száz betöltetlen középiskolai tanári állá is van. Sőt komoly lakhatási problémákkal küzdenek a tanárok, tanítók és óvodapedagógusok, az évek óta stagnáló bérek és az emelkedő albérletárak miatt sokan csak olyan állást tudnak elvállalni, amelyhez szolgálati lakás vagy némi lakhatási támogatás is jár.
A minisztérium a tanárhiányról szóló híreket évről évre hisztériakeltésnek titulálja, a Klebelsberg Központ elnöke pedig egyenesen elutasította azzal, hogy nem is kell minden iskolába kémiatanár.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
