A Pedagógusok Szakszervezete a köznevelési államtitkárnak címezte a levelet, miután levelet kaptak a minisztériumtól.
Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár írt levelet a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) arról, hogy a kormány elindítja „a modern Magyarország történetének legnagyobb gazdasági programját, amely a gazdaság újraindításán túl az élet újraindításáról is szól”. Bár a szakszervezet reméli, hogy a sikerekből az oktatásra is jut, szerintük a 2022-es év költségvetésének legnagyobb vesztese a közoktatás.
A szakszervezet úgy érzi, nem stimmelnek a számok. Közoktatásra a költségvetésből 2021-ben a tervek szerint 2,9% jut, amelyet 2022-ben sikerül „feltornászniuk” 2,6%-ra - írják. "A 2021. évi tervben szereplő 2223 milliárd forintról a 2022. évi terv 2180 milliárdra csökkenti a teljes oktatási ágazatra költött pénzt."
A PSZ szerint Maruzsa Zoltán tévedett, amikor komoly sikerként könyvelte el a pedagógus-életpályamodell béremelését.
A világon Magyarország az egyetlen olyan ország, ahol diplomás emberek bérét ki kell egészíteni, hogy a garantált bérminimumot elérje az életpálya szerinti fizetésük. A világon egyedül Magyarországon fordulhat elő olyan eset, hogy egy 5 éve pályán lévő diplomás anya nettó jövedelme – ha egyedül neveli gyermekét – a létminimumot sem éri el. (…) Már Romániában többet keresnek a pályakezdő pedagógusok, mint Magyarországon, talán a Burundiban dolgozó pedagógus fizetésének elérése a kormányzati cél?
- írja a PSZ. Maruzsa Zoltán levelében azt is leírta, „a pedagógus átlagbér a diplomás átlagbér 55,7%-os arányáról 2016-ra 74%-ra nőtt”, a PSZ azonban kijavította, ez ugyanis már nem igaz, jelen pillanatban a szint ismét 60% alá süllyedt,
míg egy pályakezdő pedagógus bére bruttó 230 000 Ft pótlékkal együtt, addig a pályakezdő diplomások átlagbére az Oktatási Hivatal jelentése alapján 340 000 Ft felett van.
Leterheltségben elsők vagyunk
„A pedagógusok adminisztrációs terheinek csökkentését szolgálja a digitális adminisztrációs rendszerek fejlesztése" - hangoztatta az államtitkár, mire az érdekképviselet hozzátette, a tankerületek például olyan adatokat is külön kérnek, amiket egy kattintással le lehetne kérni. A szakszervezet arra is kitért, hogy a magyar pedagógusoknak a legmagasabb tanítással lekötött munkaideje az Európai Unióban.
A Pedagógusok Szakszervezete nyílt levelében is követeli az oktatás irányítóitól, a kormánytól, hogy haladéktalanul emelje az oktatásban dolgozók bérét! Követeli a kormánytól, hogy a tanítással lekötött óraszámokat az EU-tagországainak átlagára csökkentse - írják közleményükben.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
