Egy-két idegen nyelv ismerete ma már alapkövetelmény – nem mindegy azonban, hogy a hagyományos nyelvtanulási módszereknél maradsz, vagy inkább az alternatív technikák közül választasz.
Rekordot döntött az egyik nagy-britanniai iskola: a redhilli St Matthew's diákjai negyvennégy különböző nyelven beszélnek, az órákon rendszeresen bábeli zűrzavar alakul ki.
Holtverseny alakult ki Budapest és Nyíregyháza diákjai között az országos francia nyelvi tanulmányi verseny döntőjében: a két város általános iskolás korú tanulói hét-hét dobogós helyezést értek el.
Egyre népszerűbb nyelvtanulási módszer Kínában a „crazy english”. Az ötletgazda szerint úgy lehet a legkönnyebben idegen nyelvű kifejezéseket tanulni, ha minden egyes szót hangosan kiabálnak ki a diákok.
Angolul Angliában, franciául Franciaországban, kínaiul Kínában: nyelvet tanulni mindig az adott országban a legkönnyebb. Erre az egyszerű állításra épült az egyik nagy nyelvi utaztató cég megbízásából készült kampány, érdemes megnézni a videókat, tényleg jók lettek.
Ha a nyelvvizsgázók száma a statisztikák szerint nem is csökkent az elmúlt években, mégis egyfajta recessziót jelez a tény, hogy az utóbbi időszakban megcsappant a nyelviskolák száma. Pár éve a nyelvoktatással is foglalkozó vállalkozások számát nyolcszáz körülire becsülték, ma mintegy kétszáz-háromszáz működő képzőhely lehet.
Az anyanyelvük mellett egy másik nyelvet is beszélők szervezete ellenállóbb az Alzheimer-kórral szemben, mint a csak egy nyelvet ismerőké. Az előbbiek esetében több mint öt évvel később jelentkeznek a feledékenység tünetei, mint egynyelvűeknél - állapították meg kanadai kutatók.
Egy középfokú angol nyelvvizsgával ma már egyetlen munkaadót sem lehet lenyűgözni, a nyelvtanárok szerint a világnyelvek mellett horvátul, szlovákul, kínaiul és hollandul is érdemes tanulni - sok céghez ugyanis éppen ezeknek a nyelveknek az ismerete jelenti a belépőt.
Ár, beszédcentrikusság és hely alapján választanak tanfolyamot a nyelvtanulók, akik közül minden harmadik még mindig a nyelvvizsga-bizonyítványért tanul, a többség azonban elsősorban a karrierépítés miatt ül iskolapadba.
A nyelvvizsgákkal értékes pluszpontokhoz juthatnak a diákok, ezek akár a belépőt is jelenthetik a jelentkezési lapon megjelölt egyetemre vagy főiskolára. A 2010-es normál eljárás tapasztalatai mégis azt mutatják, hogy a felsőoktatásba készülők több mint felének nincs nyelvvizsgája.
Nem feltétlenül kell külföldre utaznia annak, akit a nyelvtanuláson túl egy-egy idegen ország kultúrája is érdekel. A kultúrintézetek célja ugyanis delegáló országuk kultúrájának széles körű terjesztése.
Szigorúbb érettségi követelményekre számíthatnak a 2016-ban érettségiző roman diákoknak: az eddigi egy helyett két idegen nyelvből kell majd vizsgázniuk.
„Tavaly végeztem szociológia alapszakon, de a diplomámat nem kaptam meg, mert nem szereztem meg a középfokú nyelvvizsgát. Mivel még nincs diplomám, mesterképzésre sem tudok felvételizni, így fogalmam sincs, mikor végzek az egyetemen. Igazságtalan, hogy míg az osztatlan képzésben tanulóknak öt évük volt a nyelvtanulásra, nekünk erre csak három év jutott” – írta levelében egy fővárosi hallgató. Rossz hírünk van: a felsőoktatási intézmények nem tehetnek különbséget a három- és az ötéves képzések végzősei között. Ha diplomát szeretnének, nyelvvizsgát kell szerezniük.
A kínait tartják a jövő nyelvének az olasz diákok szülei. Ez magyarázza, hogy a gimnáziumok mellett már az általános iskolákban is tanítják, Firenzében pedig már kínai feliratozással vetítettek olasz filmet.
Nem tartja elfogadhatónak az új közoktatási törvény tervezetének egyes elemeit a Gimnáziumok Országos Szövetsége (GOSZ).
Mekkora szókincsre van szükség az Olaszországban való letelepedéshez? Ezt kérdezik az Itáliában élő és dolgozó EU-n kívüli bevándorlók, akiknek februártól nyelvvizsgát kell tenni a tartózkodási engedély megszerzéséhez.
A csaló nyelviskolák ellen - úgy tűnik - esélytelenek a bíróságon a becsapott hallgatók, ezért a Nyelviskolák Szakmai Egyesülete jogsegélyszolgálatot indított, hogy támogatást adjon a kiszolgáltatott diákoknak - írta a Népszabadság.
Egy friss felmérés szerint a Finnországban élő svédeknek már a fele sem ragaszkodik ahhoz, hogy a svéd nyelv kötelező tantárgy legyen minden finn iskolában.
Az elmúlt egy évszázad során nagyjából a kétszeresére növekedett az angol nyelv szavainak a száma - állapította meg egy új tanulmány.
Az emberi agy kevesebb mint negyedóra alatt képes megtanulni egy új szót, ezért ha valaki gyorsan akar elsajátítani egy idegen nyelvet, egy-egy szót "mindössze" százhatvanszor kell meghallgatnia - adta hírül a The Daily Telegraph.
