Olyan keveset költ Magyarország az oktatásra, hogy a kelet-európai országok között is a sereghajtókhoz tartozunk
A GDP-hez mérten csak három ország költ kevesebbet a közoktatásra, mint Magyarország.
A GDP-hez mérten csak három ország költ kevesebbet a közoktatásra, mint Magyarország.
Az idei őszi félévre rekordszámú felvételiző – összesen 126 449 fő - jelentkezett a hazai felsőoktatásba, akik közül végül 94 785-en sikeresen be is kerültek valamilyen képzésre. A tavalyi évhez képest ez a létszám több mint húszezerrel nagyobb. Állami ösztöndíjjal támogatott képzésre 74 484 fő jutott be, míg önköltségesre 20 301 jelentkező.
A magyar szülők 68 százaléka feladatának érzi, hogy fedezni tudja gyermeke nyári táborozásának költségeit - derül ki az OTP Bank Öngondoskodási Indexének eredményeiből.
A nyári szünet valójában nem olyan felhőtlen időszak, mint ahogy azt gondolnánk, és nem csak a szülők számára.
Mekkora kiadásra számíthattok, ha az idén kezditek el az egyetemet, főiskolát? Mennyit kell fizetni a gólyatáborért, a tankönyvekért és a koliért, albérletért?
Az iskolákban, sőt már az óvodákban is gyakorlattá vált az úgynevezett osztálypénz szedése, amely havi 500-1000-3000 forinttól a középiskolában 20-30 ezer forintig (ballagási ruha, érettségi bankett) terjedhet. Egy 30 fős osztályban havi 2-3 ezer forinttal számolva havonta 60-90 ezer, évente 600-900 ezer forint osztálypénz gyűlhet össze. Egyes középiskolákban ez elérheti az évi 6-9 millió forintot is. A szülők pedig akkor is fizetnek osztálypénzt, ha annak szedése tilos, vagy meghaladja anyagi teherbíró képességüket, vagy nem látják át mire fordították a beszedett összegeket.