Hosszabb nyári szünet? Ezért nem jó, ha túl sokáig tart a vakáció

A nyári szünet valójában nem olyan felhőtlen időszak, mint ahogy azt gondolnánk, és nem csak a szülők számára.

  • Eduline
pixabay

A felhőtlen pihenés más egyéb, nem túl pozitív következményekkel is jár. Az Economist című gazdasági hetilap összegzése alapján a hvg.hu megírta, hogy lehet akármilyen hosszú a szünet, felügyelőről és ennivalóról a vakáció idején minden családnak gondoskodnia kell, ez pedig pénzbe kerül. Különösen a szegényebbek kerülnek ezekben a hetekben még nehezebb helyzetbe - írják.

„Míg a jómódú szülők nyári táborba, külföldi utazásra küldik a gyermekeiket, addig a szegényebbeknek erre nincs lehetőségük” – fogalmazott egy amerikai civil szervezet, a Nyári Oktatási Szövetség képviselője, Matthew Boulay.

A cikk szerint ez különösen azoknak a családoknak érvágás, ahol a gyerekek tanév közben ingyen kapják az ennivalót az iskolában. A különbségek azonban csökkenthetők lennének, ha a kedvezőtlenebb helyzetű gyerekek a szünetekben eljutnának táborokba vagy más fejlesztő foglalkozásokon vehetnének részt, a tapasztalatok viszont éppen azt mutatják, hogy ezekből éppen ők maradnak ki - írja a hvg.hu, hozzátéve: vagyis a hosszú nyári szünetet éppen a leghátrányosabb helyzetű gyerekek sínylik meg.

Ilyen lesz a 2018/2019-es tanév első féléve: íme, a legfontosabb dátumok

Mikor kezdődik a 2018-as őszi érettségi szezon? Mikor lesz az őszi és a téli szünet, és mikor startol a középiskolai felvételi? A tanév 2018. szeptember 3-án, hétfőn kezdődik - derül ki a 2018/2019-es tanév rendjéről szóló rendeletből. A tanítási napok száma 181, a szakgimnáziumokban 179, a gimnázumokban és a szakközépiskolákban 180, ennyiszer kell iskolába menni szeptember és június között.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna