A nyári szünet valójában nem olyan felhőtlen időszak, mint ahogy azt gondolnánk, és nem csak a szülők számára.
A felhőtlen pihenés más egyéb, nem túl pozitív következményekkel is jár. Az Economist című gazdasági hetilap összegzése alapján a hvg.hu megírta, hogy lehet akármilyen hosszú a szünet, felügyelőről és ennivalóról a vakáció idején minden családnak gondoskodnia kell, ez pedig pénzbe kerül. Különösen a szegényebbek kerülnek ezekben a hetekben még nehezebb helyzetbe - írják.
„Míg a jómódú szülők nyári táborba, külföldi utazásra küldik a gyermekeiket, addig a szegényebbeknek erre nincs lehetőségük” – fogalmazott egy amerikai civil szervezet, a Nyári Oktatási Szövetség képviselője, Matthew Boulay.
A cikk szerint ez különösen azoknak a családoknak érvágás, ahol a gyerekek tanév közben ingyen kapják az ennivalót az iskolában. A különbségek azonban csökkenthetők lennének, ha a kedvezőtlenebb helyzetű gyerekek a szünetekben eljutnának táborokba vagy más fejlesztő foglalkozásokon vehetnének részt, a tapasztalatok viszont éppen azt mutatják, hogy ezekből éppen ők maradnak ki - írja a hvg.hu, hozzátéve: vagyis a hosszú nyári szünetet éppen a leghátrányosabb helyzetű gyerekek sínylik meg.
Ilyen lesz a 2018/2019-es tanév első féléve: íme, a legfontosabb dátumok
Mikor kezdődik a 2018-as őszi érettségi szezon? Mikor lesz az őszi és a téli szünet, és mikor startol a középiskolai felvételi? A tanév 2018. szeptember 3-án, hétfőn kezdődik - derül ki a 2018/2019-es tanév rendjéről szóló rendeletből. A tanítási napok száma 181, a szakgimnáziumokban 179, a gimnázumokban és a szakközépiskolákban 180, ennyiszer kell iskolába menni szeptember és június között.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
