Pályaválasztási sorozatunk következő részében továbbra is azokat az iskolatípusokat mutatjuk be, amelyek közül a középiskola előtt álló diákok választhatnak. Ezúttal a technikumot vesszük górcső alá: azt az oktatási formát, amely az érettségi mellett piacképes szakmát is ad a diákok kezébe.
A besorolási döntést csak a felvételi ponthatárok kihirdetése után fogjátok megkapni.
A jelentkezők létszámától is függhet, hogy elindítanak-e egy szakot vagy sem.
Amikor először jelentkeztek a felsőoktatásba, sok olyan kifejezéssel és rövidítéssel találkozhattok, amikről talán sosem hallottatok előtte. Ilyenek lehetne a képzések nevei mögött található betűk is. Mutatjuk, mit jelentenek a betűk a képzések nevei mögött.
Vannak bizonyos esetek, amikor nem rajtatok múlik, végül azon a szakon kezdhettek-e, amin szeretnétek.
Akár most, a keresztféléves felvételi időszakban, akár jövőre jelentkeztek felsőoktatásba, van néhány rövidítés, amit érdemes megjegyeznetek. Mutatjuk, mit jelentenek a betűk a képzések nevei mögött.
Eddig külföldön tanultatok, de a középiskola befejezése után magyarországi felsőoktatási intézményben szeretnétek folytatni a tanulmányaitokat? Mutatjuk, hogy milyen szabályok vonatkoznak rátok.
Idén felvételiztek egyetemre vagy főiskolára? Nem tudjátok, hogy mi a különbség az alkalmassági vizsga és a gyakorlati vizsga között? Mutatjuk a részleteket.
Kiknek jár az állami ösztöndíj, milyen típusú diákhitelt igényelhetnek az államilag támogatott és az önköltséges formában tanulók? Milyen támogatásokat kaphatnak az elsőévesek, mi az a hallgatói szerződés, mire jó az egyetemi diákigazolvány? Egyetemi szótár (nem csak) gólyáknak.
Már lehet jelentkezni a 2020. szeptemberében induló felsőoktatási képzésekre. De mit jelent az a sok betűjel a meghirdetett szakok listájában? Mutatjuk.
