Felvételi kisokos: mi a különbség az alkalmassági vizsga és a gyakorlati vizsga között?

Idén felvételiztek egyetemre vagy főiskolára? Nem tudjátok, hogy mi a különbség az alkalmassági vizsga és a gyakorlati vizsga között? Mutatjuk a részleteket.

  • Eduline

A hatályos felsőoktatási felvételi kormányrendelet tartalmazza, hogy a felsőoktatási intézmények mely szakokon szervezhetnek egészségügyi vizsgálatot, pályaalkalmassági vizsgálatot, nem magyar állampolgárok számára magyar nyelvi alkalmassági vizsgát – összefoglaló néven alkalmassági vizsgát.

Az alkalmassági vizsgán nem pontszámot, hanem „megfelelt" vagy „nem felelt meg" minősítést kaphattok. Az, aki az alkalmassági vizsgán nem jelenik meg vagy „nem felelt meg" minősítést kap, annak a felvételi összpontszáma 0, azaz nulla, tehát nem vehető fel az adott képzésre - írja a felvételi tájékoztató.

Pályaalkalmassági vizsga

Az osztatlan tanárképzésre jelentkezőknek a felvételi eljárás keretében pályaalkalmassági vizsgálaton kell részt venniük, amelynek célja, hogy az egyetem felmérje a jelentkező személyes motivácóját, habitusát, kommunikációs készségeit, illetve pedagógiai elképzeléseit. Arról, hogy mennyi ideig tart és miből áll egy pályaalkalmassági vizsga, itt olvashattok részletesebben.

De nem csak az osztatlan tanár szakokon, hanem a csecsemő- és kisgyermeknevelő, valamint a tanító, óvodapedagógus és konduktor képzéseken is elvárás az alkalmassági vizsga. Milyen feltételeknek kell megfelelnetek, és mik lehetnek a kizáró okok? Erről bővebb információkat itt találtok.

Fontos tudni, hogy az azonos típusú alkalmassági vizsgát csak egyszer kell letenni, azt minden intézményben, ahol alkalmassági vizsga előírt követelmény, elfogadják.

Gyakorlati vizsga

Alapképzésben, osztatlan mesterképzésben a következő szakokon szervezhetnek gyakorlati vizsgát:

  • művészet képzési terület minden szakján,
  • művészetközvetítés képzési terület minden szakján,
  • művészeti tanárképzés osztatlan szakjain (pedagógusképzés képzési terület),
  • sporttudomány képzési terület edző alapképzési szakján.

A gyakorlati vizsgán – intézményi szabályzat alapján – összesen maximum 200 pont szerezhető. A felvételi összpontszámot kizárólag a gyakorlati vizsgaeredmény duplázásával számítják ki, többletpontok hozzáadása nélkül. Az osztatlan kétszakos tanárképzésben a gyakorlati vizsgán max. 100 pont szerezhető – olvasható a felvi.hu-nA gyakorlati vizsgákról itt olvashattok bővebben.

Pedagógus képzésre jelentkeztek? Íme, minden tudnivaló az alkalmassági vizsgáról

Milyen az alkalmassági vizsga a pedagógus szakokon? Milyen feltételeknek kell megfelelnetek, és mik lehetnek a kizáró okok? Mutatjuk a részleteket.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.