Felvételi kisokos: mi a különbség az alkalmassági vizsga és a gyakorlati vizsga között?

Idén felvételiztek egyetemre vagy főiskolára? Nem tudjátok, hogy mi a különbség az alkalmassági vizsga és a gyakorlati vizsga között? Mutatjuk a részleteket.

  • Eduline

A hatályos felsőoktatási felvételi kormányrendelet tartalmazza, hogy a felsőoktatási intézmények mely szakokon szervezhetnek egészségügyi vizsgálatot, pályaalkalmassági vizsgálatot, nem magyar állampolgárok számára magyar nyelvi alkalmassági vizsgát – összefoglaló néven alkalmassági vizsgát.

Az alkalmassági vizsgán nem pontszámot, hanem „megfelelt" vagy „nem felelt meg" minősítést kaphattok. Az, aki az alkalmassági vizsgán nem jelenik meg vagy „nem felelt meg" minősítést kap, annak a felvételi összpontszáma 0, azaz nulla, tehát nem vehető fel az adott képzésre - írja a felvételi tájékoztató.

Pályaalkalmassági vizsga

Az osztatlan tanárképzésre jelentkezőknek a felvételi eljárás keretében pályaalkalmassági vizsgálaton kell részt venniük, amelynek célja, hogy az egyetem felmérje a jelentkező személyes motivácóját, habitusát, kommunikációs készségeit, illetve pedagógiai elképzeléseit. Arról, hogy mennyi ideig tart és miből áll egy pályaalkalmassági vizsga, itt olvashattok részletesebben.

De nem csak az osztatlan tanár szakokon, hanem a csecsemő- és kisgyermeknevelő, valamint a tanító, óvodapedagógus és konduktor képzéseken is elvárás az alkalmassági vizsga. Milyen feltételeknek kell megfelelnetek, és mik lehetnek a kizáró okok? Erről bővebb információkat itt találtok.

Fontos tudni, hogy az azonos típusú alkalmassági vizsgát csak egyszer kell letenni, azt minden intézményben, ahol alkalmassági vizsga előírt követelmény, elfogadják.

Gyakorlati vizsga

Alapképzésben, osztatlan mesterképzésben a következő szakokon szervezhetnek gyakorlati vizsgát:

  • művészet képzési terület minden szakján,
  • művészetközvetítés képzési terület minden szakján,
  • művészeti tanárképzés osztatlan szakjain (pedagógusképzés képzési terület),
  • sporttudomány képzési terület edző alapképzési szakján.

A gyakorlati vizsgán – intézményi szabályzat alapján – összesen maximum 200 pont szerezhető. A felvételi összpontszámot kizárólag a gyakorlati vizsgaeredmény duplázásával számítják ki, többletpontok hozzáadása nélkül. Az osztatlan kétszakos tanárképzésben a gyakorlati vizsgán max. 100 pont szerezhető – olvasható a felvi.hu-nA gyakorlati vizsgákról itt olvashattok bővebben.

Pedagógus képzésre jelentkeztek? Íme, minden tudnivaló az alkalmassági vizsgáról

Milyen az alkalmassági vizsga a pedagógus szakokon? Milyen feltételeknek kell megfelelnetek, és mik lehetnek a kizáró okok? Mutatjuk a részleteket.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Egy hónap alatt több mint ötszázzal nőtt a betöltetlen tanári állások száma, matektanárból a legnagyobb a hiány

Az iskolák már a szeptemberi tanévkezdésre készülnek, ezért jelentősen megnőtt a betöltetlen tanári állások száma: a Közszolgállás portálon már több mint 1200 hirdetés szerepel. A legtöbb intézmény matematikatanárt keres, de angol-, magyar-, testnevelés- és digitális kultúra szakos pedagógusokból is jelentős a hiány. A hirdetések alapján az is látszik, hogy sok iskola már nem ragaszkodik egy konkrét szakpárhoz, hanem a második szak tekintetében is rugalmasabb feltételeket szab a jelentkezőknek.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.