Idén felvételiztek egyetemre vagy főiskolára? Nem tudjátok, hogy mi a különbség az alkalmassági vizsga és a gyakorlati vizsga között? Mutatjuk a részleteket.
A hatályos felsőoktatási felvételi kormányrendelet tartalmazza, hogy a felsőoktatási intézmények mely szakokon szervezhetnek egészségügyi vizsgálatot, pályaalkalmassági vizsgálatot, nem magyar állampolgárok számára magyar nyelvi alkalmassági vizsgát – összefoglaló néven alkalmassági vizsgát.
Az alkalmassági vizsgán nem pontszámot, hanem „megfelelt" vagy „nem felelt meg" minősítést kaphattok. Az, aki az alkalmassági vizsgán nem jelenik meg vagy „nem felelt meg" minősítést kap, annak a felvételi összpontszáma 0, azaz nulla, tehát nem vehető fel az adott képzésre - írja a felvételi tájékoztató.
Pályaalkalmassági vizsga
Az osztatlan tanárképzésre jelentkezőknek a felvételi eljárás keretében pályaalkalmassági vizsgálaton kell részt venniük, amelynek célja, hogy az egyetem felmérje a jelentkező személyes motivácóját, habitusát, kommunikációs készségeit, illetve pedagógiai elképzeléseit. Arról, hogy mennyi ideig tart és miből áll egy pályaalkalmassági vizsga, itt olvashattok részletesebben.
De nem csak az osztatlan tanár szakokon, hanem a csecsemő- és kisgyermeknevelő, valamint a tanító, óvodapedagógus és konduktor képzéseken is elvárás az alkalmassági vizsga. Milyen feltételeknek kell megfelelnetek, és mik lehetnek a kizáró okok? Erről bővebb információkat itt találtok.
Fontos tudni, hogy az azonos típusú alkalmassági vizsgát csak egyszer kell letenni, azt minden intézményben, ahol alkalmassági vizsga előírt követelmény, elfogadják.
Gyakorlati vizsga
Alapképzésben, osztatlan mesterképzésben a következő szakokon szervezhetnek gyakorlati vizsgát:
A gyakorlati vizsgán – intézményi szabályzat alapján – összesen maximum 200 pont szerezhető. A felvételi összpontszámot kizárólag a gyakorlati vizsgaeredmény duplázásával számítják ki, többletpontok hozzáadása nélkül. Az osztatlan kétszakos tanárképzésben a gyakorlati vizsgán max. 100 pont szerezhető – olvasható a felvi.hu-n. A gyakorlati vizsgákról itt olvashattok bővebben.
Pedagógus képzésre jelentkeztek? Íme, minden tudnivaló az alkalmassági vizsgáról
Milyen az alkalmassági vizsga a pedagógus szakokon? Milyen feltételeknek kell megfelelnetek, és mik lehetnek a kizáró okok? Mutatjuk a részleteket.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
