Felvételi kisokos: így számolják a pontokat külföldi középiskolai végzettségekből

Eddig külföldön tanultatok, de a középiskola befejezése után magyarországi felsőoktatási intézményben szeretnétek folytatni a tanulmányaitokat? Mutatjuk, hogy milyen szabályok vonatkoznak rátok.

  • Eduline

Külföldön szerzett, illetve külföldi rendszerű érettségi esetén akkor számolható érettségi pont, ha az azt igazoló dokumentum elismerhető középfokú végzettséget igazoló okiratnak, illetve, ha az abban szereplő vizsgatárgyak megfeleltethetők az adott szakra előírt megnevezésű és szintű érettségi vizsgatárgynak. Ezekről a felvételi eljárás során, külön kérelem nélkül az Oktatási Hivatal egyedileg, saját hatáskörben dönt – olvasható a felvi.hu-n.

Milyen felvételi követelmények vonatkoznak rátok?

Ha külföldön érettségiztek, ugyanúgy teljesítenetek kell a megjelölt képzés felvételi követelményeit, mint a magyarországi érettségivel rendelkezőknek. Vagyis nektek is kell legalább egy emelt szintű érettségit tennetek, a felvételi pontszámításhoz pedig az érettségi bizonyítványotokkal kell igazolnotok a középfokú végzettségeteket és a választott szakhoz előírt érettségi vizsgatárgyakból kettőnek az eredményét az előírt szinten.

Mit tehettek, ha nincs konkrét érettégi vizsgaeredményetek?

Abban az esetben, ha a külföldi vagy külföldi rendszerű érettségi bizonyítványotok konkrét érettségi vizsgaeredményeket nem tartalmaz (pl. USA-beli, spanyol, török stb. érettségi bizonyítványoknál), az Oktatási Hivatal dönt arról, hogy az utolsó év végén szerzett középiskolai tanulmányi eredményeitek beszámíthatók-e érettségi pontokként. Ehhez be kell nyújtanotok a hiteles vizsgadokumentumokat, bizonyítványmellékleteket, illetve a teljes középiskolai bizonyítványotok másolatát.

Mi történik, ha az utolsó éves tárgyaitok között nem szerepel a szakon előírt érettségi vizsgatárgy?

Ilyenkor valamelyik utolsó évfolyamos tantárgy kerül kiválasztásra, és ezt veszik figyelembe érettségi tantárgyként.

A külföldön megszerzett emelt szintű nyelvi érettségi is egyenértékű a nyelvvizsga-bizonyítvánnyal?

Sajnos nem. Fontos, hogy hiába értetek el legalább 60%-ot az érettségin, ez nem lesz egyenértékű államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal.

Melyik érettségi nem számítható be a továbbtanuláshoz?

A nyilvánvaló tartalmi eltérések miatt – a magyar mint idegen nyelv vagy a magyar nyelvtan érettségi vizsgatárgyakból tett vizsga eredményét nem tudják beszámítani magyar nyelv és irodalom érettségi vizsgaeredményként.

Mi a teendő, ha nem tudják beszámítani a vizsgát?

Amennyiben az érettségi bizonyítványból nem vehető figyelembe az adott szakra megfelelő megnevezésű vizsgatárgy, akkor be kell jelentkeznetek magyarországi érettségi vizsgára a felvételihez szükséges tantárgy(ak)ból.

A külföldi középiskolai végzettségek beszámításáról itt olvashattok részletesebben.

Megjelent a Felsőoktatási felvételi tájékoztató hivatalos kiegészítése

A felvételi eljárás rendjének megfelelően a felsőoktatási intézmények a december 19-én kiadott tájékoztatóban közölt adatok egy részét módosították, és új képzéseket is meghirdettek. A felvételi tájékoztató már az új információkkal bővített formában olvasható.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.