A LEGO a 2026-os CES-en forradalmi újítást mutatott be: az okoskockát, amely egészen új szintre emeli a játékot. Az újdonság a LEGO Star Wars-sorozatban jelenik meg.
Megérkeztek az új generációs LEGO-kockák, vagyis az okostéglák, amelyek világítanak, interakcióba lépnek más téglákkal és hangokat adnak ki. A dán vállalat hétfőn, a Las Vegas-i CES 2026 technológiai konferencián mutatta be a technológiát. A 2x4-es okostéglát kóddal és intelligens funkciókkal látták el, és természetesen újra és újra felhasználható a különböző téglákhoz és figurákhoz – számolt be az újításról az Euronews.
Egy bemutatón az okostéglát egy LEGO-kacsához rögzítették, így hápogó hangokat adott ki. Amikor egy olyan figurához erősítették, akit elütött egy autó, elégedetlenkedő hang szólalt meg. Az okostégla emellett felismeri egy tégla színét, majd ugyanolyan színre változik.
Minden címke és okostégla bármivé válhat; a gyerekek szabadon kombinálhatják őket, és azt alkotnak, amit csak szeretnének. A minifigurákban is kódok vannak: némelyik morcos, de mindegyik menő
– mondta Tom Donaldson, a LEGO Csoport ügyvezető alelnöke. Hozzátette, a mérete, az érzékelés és az okos funkciót teszik különlegessé az új téglát, amit a gyerekek százféleképpen használhatnak újra.
Az okostégla a rendszerrel együtt bevezetett vezeték nélküli töltővel tölthető.
Az új szettek drágábbak lesznek a megszokottnál
A LEGO Star Wars-sorozatába is bekerülnek az okostéglák, várhatóan márciusban. Az ára azonban borsosabb lesz a megszokottnál: a 473 darabos Darth Vader TIE Fightere készlet egy okos Darth Vader-minifigurával, egy okostéglával és egy okoscímkével majdnem 70 euróba (körülbelül 26 ezer forintba) kerül majd. Az 584 darabos Luke Red Five X-Wingje készlet két okos minifigurával, egy okostéglával és öt okoscímkével közel 100 euró (körülbelül 38 ezer forint) lesz.
A vállalat elmondása szerint azért újítottak, mivel a gyerekek már digitális bennszülöttek, ezért egyben hűek akartak maradni a saját rendszerükhöz, miközben nem használnak képernyőt.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
