Bringára váltottak a gyerekek: több ezer diák vett részt egy kezdeményezésben

Közösségépítő hatása mellett a gyerekek figyelmében is javulást tapasztaltak a pedagógusok.

Ősszel elindult a Bringázz a suliba! program tesztidőszaka, amely a gyerekeket aktív, fenntartható közlekedésre ösztönözte. A kezdeményezéshez hat település tizenegy iskolája csatlakozott, így több mint 2300 diák gyűjthette a matricákat minden olyan reggel, amikor kerékpárral, rollerrel vagy más, saját erővel hajtott eszközzel érkezett az iskolába.

Autóval viszik a legtöbb alsóst iskolába, pedig ők inkább gyalog vagy biciklivel járnának

A verseny 2025. szeptember 15. és október 22. között zajlott. A gyerekek naponta két matricát kaptak: egyet a saját füzetükbe, egyet pedig az osztályok közös plakátjára, így folyamatosan követhető volt, melyik osztály áll a legjobban. Volt olyan iskola, ahol 29 tanuló minden nap fenntartható módon járt iskolába, így teljesen megtelt a füzetük.

A pilot eredményei pozitívak voltak. A pedagógusok szerint a reggeli biciklizés után a diákok könnyebben koncentráltak, még a monotonabb feladatokra is. A program ráadásul közösségépítő hatással bírt, és több településen a helyi vezetőket is mozgásra ösztönözte.

A legjobban teljesítők nyereményeket is kaptak, melyeket az önkormányzatok ajánlották fel – kerékpáros kiegészítők, sportszervásárlási utalványok és akár külön biciklitúrák is gazdára találtak. A szervezők célja a mindennapos kerékpározás népszerűsítése és az iskolák környékének tehermentesítése volt: minél többen érkeznek biciklivel, annál tisztább és biztonságosabb a környezet.

 

Nyitóképünk illusztráció.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.