Csak minden 35. magyar olvas könyvet

Drámai mértékben visszaesett az olvasók aránya és az olvasásra fordított idő az elmúlt évtizedekben.

Míg a ’80-as évek végén egy átlagos magyar naponta 12 percet töltött olvasással, ma már mindössze három percet – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb időmérleg-felméréséből, amelyet a G7 mutatott be.

Az olvasásra szánt idő és a könyvet olvasók aránya is drasztikusan lecsökkent az elmúlt években. A legfrissebb adatok alapján csak minden 35. magyar olvas mostanában könyvet.

Friss felmérés: gyakorlatilag minden harmadik magyar felnőtt funkcionális analfabéta

A KSH szerint a magyarok közel 13 százaléka vett rendszeresen könyvet a kezébe, addig ma három százalék alatt van ez az arány.

A KSH adatai szerint a 15-74 éves népesség körében:

  • 2024-2025-ben a magyarok 2,8 százaléka olvas könyvet,
  • 2009-2010-ben ez az arány 7,7 százalék volt,
  • 1999-2000-ben 10 százalék,
  • 1968-1987-ben pedig 12,8 százalék.

Az olvasásra szánt idő Magyaroszágon pedig:

  • 2024-2025-ben 2 perc naponta,
  • 2009-2010-ben 7 per colt naponta,
  • 1999-2000-ben 9, és
  • 1968-1987-ben 12.

A statisztikákból az is kiderül, hogy a nők minden korosztályban többet olvasnak, mint a férfiak, és az életkor előrehaladtával mindkét nemnél nő az olvasásra szánt idő.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.