Vannak olyan országok, ahol még ennél is többet.
Szeptember 19-én debütált az Appple okostelefonjainak új szériája, az iPhone17, aminek legdrágább modellje, a 256 GB-s iPhone 17 Pro 549 990 forintos kezdőáron érhető el a magyarországi üzletekben.
Ennek apropóján a World of Statistics az X-en tett közzé egy gyűjtést arról; hány napot kell a világ különböző országaiban dolgoznunk, ha szeretnénk megvásárolni a készüléket.
A lista elejére mindössze 3 nappal Luxemburg és Svájc került, amit 4 nappal az Amerikai Egyesült Államok, Belgium és Dánia, Hollandia és Norvégia követ, de az
élőknek is elég mindössze 5 munkanapnyi fizetést félretenni, ha az új, csúcskategóriás telefonra vágynak.
Working days needed to buy the new iPhone 17 Pro (256 GB):
������������ Luxembourg: 3������������ Switzerland: 3������������ United States: 4������������ Belgium: 4������������ Denmark: 4������������ Netherlands: 4������������ Norway: 4������������ Australia: 5������������ Austria: 5������������ Finland: 5������������ Ireland: 5������������ Germany: 5������������ Canada: 5������������ France: 6������������…— World of Statistics (@stats_feed) September 13, 2025
Magyarországon ellenben 27 napnyi teljes fizetést kellene - elvileg - félretenni a készülék megvásárlásához. Ennek kiszámításához feltehetően nem a minimálbért, vagy egy átlagos irodai, bolti vagy egyéb dolgozó napi bérét használták, hanem az átlagbért, ami a
szerint augusztusban bruttó 704 400 forint volt. Így kijön a 27 napos matek, egyébént pedig akár 2-3 hónapig is gyűjtögethet egy magyar ember a telefonra.
Közel sem nekünk kell a legtöbbet dolgozni azonban, ha luxustermékre vágyunk. A lista legvégén szereplő Indiában 160 nap alatt keresnek meg 550 ezer forintot.
Néhány éve elég volt egy kondibérletet bemutatni a diákoknak, 2024 óta csak érvényes versenyengedéllyel mentesülhetnek a heti két testnevelés óra alól, de akkor sem minden esetben.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.
Korábban nem volt egyértelmű, hogy a NOKS-dolgozók bérrendezése kiterjed-e az óvodákban és iskolákban dolgozó technikai és kisegítő munkatársakra is. Lannert Judit szeptember 14-i parlamenti válaszból azonban kiderült: nemcsak a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók, hanem a technikai munkatársak bére is emelkedik.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az állami és az alapítványi fenntartású egyetemeken dolgozók fizetése között munkakörtől függően akár 20-40 százalékos különbség is lehet. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete szerint nem halasztható tovább a bérrendezés, ezért egységes felsőoktatási ágazati bértábla bevezetését szorgalmazzák.
Vezetői programot kell készíteniük, majd esettanulmány és helyzetgyakorlat is várhat azokra, akik főigazgatók lennének valamelyik szakképzési centrumban. A jelenlegi főigazgatók és kancellárok megbízatása év végén megszűnik.
