Bartos Erikával írtak mesekönyvet a pécsi egyetemen a cisztás fibrózissal élő gyerekeknek

Egy különleges kiadvány született, amely játékos formában segít a cisztás fibrózissal élő gyerekeknek és családjaiknak megérteni, elfogadni és feldolgozni a betegséget.

Szuszó nyuszi című mesekönyvet készített a Pécsi Tudományegyetem gyermekorvosa, Dr. Major Judit és a népszerű író-illusztrátor, Bartos Erika – írja az egyetem.

Csak állami tankönyvből taníthatnak a pedagógusok?

„Sokszor tapasztaltam, hogy a szülők nem tudják, hogyan beszéljenek a gyerekekkel erről a krónikus betegségről"

"A kicsik érzik a feszültséget, mégis bizonytalanságban maradnak: miért kell gyógyszert szedniük, miért más az életük, mint a társaiké?” -mondta el Dr. Major Judit, a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Gyermekgyógyászati Klinikájának gyermektüdőgyógyásza.

A mesekönyv éppen ebben nyújt segítséget: a mese világán keresztül, érthető és megnyugtató módon beszél a betegségről. A karakter, Szuszó nyuszi, a cisztás fibrózissal élő gyerekek mindennapjait tükrözi, így a kicsik könnyen azonosulhatnak vele.

Mi a cisztás fibrózis?
A cisztás fibrózis egy genetikai betegség, a külső elválasztású mirigyek kóros váladék termelésével jár, így elsősorban légúti és emésztőszervrendszeri szövődményeket okoz. Ha kezeletlen marad, maradandó károsodások alakulhatnak ki.

A projekt során nemcsak szakmai tudás, hanem személyes tapasztalat is beépült a könyvbe. A szerzők egy, a klinikán gondozott családot is bevontak a munkába, hogy a történet a mindennapok valóságát mutassa be.

Társasjátékkal küzdenének a diákok lemorzsolódása ellen az ELTE oktatói

A kötet illusztrációi tudományos alapokon nyugszanak, ugyanakkor barátságos és befogadható formában jelenítik meg a témát. Már a legkisebbek, bölcsődés korú gyerekek számára is élvezetes lehet, de a nagyobbak is hasznos információkat szerezhetnek belőle. A rajzok és a történet nemcsak a családoknak, hanem a pedagógusoknak, óvodásoknak és iskolai közösségeknek is segítenek jobban megérteni a betegséget és az azzal járó mindennapi nehézségeket.

 

Nyitókép forrása: Pécsi Tudományegyetem

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.