Sírásó verseny és gumicsizma-hajító bajnokság - furcsa magyar versenyek, amiket látni kell
Magyarország bővelkedik különleges eseményekben, amelyek a megszokott sportágak helyett inkább humorral, hagyománnyal és kreativitással nyűgözik le a résztvevőket és a közönséget. Ezek a versenyek nemcsak ügyességet vagy erőt igényelnek, hanem sokszor csapatmunkát, kitartást és jó adag öniróniát is. Összeszedtük a legérdekesebbeket.
Rodler Lili
Talicskaolimpia – a baranyai falunapok sztárja
Baranya megyében, Hosszúhetényben minden nyáron megtelik a falu nevetéssel, amikor kezdetét veszi a talicskaolimpia. A 2000-es évek elején indult egyszerű falunapi programként, de mára országos hírű rendezvény lett.
A feladat elsőre könnyűnek tűnik: egy talicskában kell végig tolni egy utast a kijelölt pályán, lehetőleg a leggyorsabban. A pálya azonban kanyarokkal, bukkanókkal, szlalommal és néha kisebb akadályokkal nehezített. Az utas sokszor nemcsak utazik, hanem igyekszik egyensúlyozni is, hogy ne boruljon fel a jármű.
A kreativitás legalább annyira számít, mint a gyorsaság: vannak, akik kalózruhában, mások óriási gumimacinak öltözve gurulnak célba, a nézők legnagyobb örömére.
A sírásó verseny a temetkezési szakma találkozóiból alakult ki, ma már önálló, nagy érdeklődést vonzó esemény. A páros indulóknak egy pontos méretű sírgödröt kell kiásniuk, meghatározott idő alatt.
A verseny nemcsak a gyorsaságról szól: a munkának szabályosnak, tisztának kell lennie, a földkupac elhelyezése és a gödör élei is pontozásra kerülnek. A nézők számára ez egyszerre meghökkentő és tiszteletet kiváltó látvány, hiszen a résztvevők egy komoly szakma mindennapi, mégis ritkán látott részét mutatják be.
Feleségcipelő verseny – humoros kihívás és erőpróba
A feleségcipelés eredete Finnországból származik, ahol a legenda szerint a 19. századi rablóbandák így vitték el a kiszemelt nőket a falvakból. Ma már világszerte sportként űzik. Magyarországon főként fesztiválok részeként rendezik meg.
A versenyző férfiak különböző technikákkal cipelhetik a párjukat – a legnépszerűbb az „északi módszer”, amikor a nő fejjel lefelé, a férfi hátán lóg, a lábai pedig a férfi nyaka köré vannak kulcsolva.
Az akadálypálya általában homokágyból, vizesárkokból, szlalomrészekből áll, és minden mozdulat próbára teszi az erőt, az állóképességet és az egyensúlyérzéket.
A győzelem mellett a humor is főszerepet kap: a nyertesek gyakran annyi sört nyernek, amennyi a „feleségük” súlya.
Fogadásokkal tarkított horgászversenyek – amikor a hal csak a kezdet
A nagy balatoni horgászversenyek – például az NBBH – nemcsak a halfogásról szólnak.
Sok csapat saját szórakoztatására tréfás fogadásokat köt: ha valaki például 25 kilónál nagyobb pontyot fog, pezsgőt kell bontania, táncot lejtenie a mólón, vagy akár meg kell válnia a frizurájától.
A versenyek így egyszerre szólnak a szakmai teljesítményről és a közösségi élményről. A legemlékezetesebb pillanatok sokszor nem is a hal kifogásánál, hanem az utána következő „büntetés” teljesítésénél születnek.
Gumicsizma-hajító bajnokság – a röpködő lábbeli sportja
A gumicsizma-hajítás vidéki hagyomány, amely állítólag a gazdák tréfájaként kezdődött: munka után versenyeztek, ki tudja messzebbre eldobni a csizmáját.
Sport tudakozó
A mai versenyeken a dobóerő mellett a technika is döntő: nem mindegy, milyen szögben engedik el a csizmát, és hogy pörög-e a levegőben. Van, ahol célba is kell találni, így a precizitás legalább olyan fontos, mint a távolság.
A sárdagasztó vagy sárfutó verseny a külföldi extrém akadálypályás futások magyar megfelelője. Nyári fesztiválok kedvelt programja, ahol a résztvevők bokáig, térdig vagy akár derékig érő sárban küzdenek meg a pályával.
A pálya részei között kúszós alagutak, sáros dombok és csúszdák is vannak. A versenyzők garantáltan tetőtől talpig sárosan érnek célba – és garantáltan széles mosollyal az arcukon.
A Quark Wars egy magyar fizikatanárok által kitalált szabadtéri játék, amely a részecskefizikát hozza közelebb a diákokhoz. A játékosok kvarkokat ábrázoló kártyákat viselnek a homlokukon, és különböző feladatok során próbálják megszerezni az ellenfél részecskéit.
A játék egyszerre mozgatja meg a testet és az elmét, így a résztvevők észrevétlenül tanulnak meg bonyolult tudományos fogalmakat.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
Átadta az Év Oktatója Díjakat a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK). Az elismerésekkel azokat az egyetemi és főiskolai oktatókat díjazták, akiket a hallgatók kiemelkedőnek tartanak szakmai munkájuk, mentorálásuk és a diákokkal való kapcsolatuk alapján.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
