Mint oly sok szimbólum és hagyomány a keresztény ünnepkörök esetében, a húsvéti tojás, de főleg a díszített tojás, is pogány gyökerekkel rendelkezik.
Régi magyar szokás szerint húsvéthétfőn, amikor a fiúk elkezdtek a faluban körbejárni, hogy a lányokat és asszonyokat meglocsolhassák, jutalomként piros tojást kértek. Ez a hagyomány mára már persze szinte teljesen elveszett, nagy locsolkodó körök sincsenek, de húsvét előtt valószínűleg ti is nekiálltok tojást főzni, hogy utána befesthessétek különböző tarka színekre, amik majd a díszes asztal legszebb ékei lehetnek.
A tojásfestésnek nem csak hazánkban van hagyomány, bár igaz, nálunk van az egyik legnagyobb választék a díszítési módszerek közül. Hímzés, márványozás, egyszerű hagymahéjjal való festés, karcolás, berzselés és még sorolhatnánk. De a szinte már giccsesen kidekorált tojások előtt is létezett ez a hagyomány, ráadásul sokkal régebb óta, mint gondolnánk.
Ostara és a nyúllá változott madár legendája
Ostara neve ismerős lehet a germán legendákból is, ugyanis a tavasz és a bőség istennőjeként vált ismertté a német nyelvterületeken. A legenda szerint Ostaranak volt egy különleges és gyönyörű madara, ami színes tojásokat tojt. Egy napon, a gyerekek szórakoztatására átváltoztatta ezt a madarat nyúllá. Innen ered, hogy a nyulak színes tojásokat tojnak.
Az Ostara szóból ered egyébként az angol Easter szó is, ami magyarul húsvétot jelent.
Húsvéti készülődés: öt aranyos locsolóvers, amit érdemes húsvét hétfőre megtanulni
A Tudománypláza cikkéből kiderül, hogy a tojást már a kereszténység elterjedése előtt is hasonló szimbolikus jelentéssel ruházták fel. Már korábban is a termékenység és az új kezdet jelképe volt. Aztán ahogy a kereszténység teret hódított, a tojásnak más jelentést is tulajdonítottak.
Az egyik ilyen az maga Krisztus feltámadása. A tojás piros színét is ehhez kötik.
A kereszténység előtt a pogány és a többistenhívő világ is használta szimbólumként
A pirosra színezett tojások már több ezer évvel ezelőtt is jelen voltak a kínai hagyományok között. A piros szín a kínai kultúrában kifejezetten szerencsés színnek számít, jelen esetben viszont azért festették be ilyenre a tojásokat, hogy tiszteleghessenek a Nap előtt.
A világ többi területén, például Rómában, Perzsiában és Egyiptomban is a napéjegyenlőség ünneplésére elkészített ételek fő alapanyaga is a tojás volt. Ezzel szimbolizálták a természet újraéledésének erejét.
Színek jelentése
Nem csak Magyarországon hordoznak a tojások színezései jelentéseket, viszont ezekről tudunk a legtöbbet.
| Érdemes megjegyezni, hogy az első írásos emlékek a tojásfestéssel kapcsolatban még Anonymus idejéből származnak. Először 1615-ben Strassburgban említették a húsvéti tojásokat, amik eredetileg egyszínűek voltak. Nyugaton a piros, Kelet-Európában pedig az arany színezés volt a legelterjedtebb. A többszínű és a mintás verziók pedig a 17. században kezdtek elterjedni. |
A színek jelenthettek érdeklődést és elutasítást is. A már korábban említett piros tojást azoknak a fiatalembereknek adhatták a lányok, akik iránt ténylegesen érdeklődtek. Akiknek az udvarlását viszont nem akarták fogadni, azoknak zöld színűt adtak. Később pedig már a kiválasztott fiú kedvenc színére festették a jelzésértékű ajándékot.
Manapság inkább a szépségük és tradíció miatt készítünk hímes tojásokat. Kifejezetten jó elfoglaltság leülni együtt és különböző mintákat rajzolni a főtt, vagy a kifújt tojásokra, amik közül az utóbbit akár évekig tárolhatjuk és díszíthetjük vele a lakást, vagy az ünnepi asztalt.
