Lezárult a szavazás: kiderült melyik magyar egyetemnek van a legszebb épülete

Toronymagasan egy vidéki egyetemre szavaztak a legtöbben, amit egy budapesti intézmény követ a dobogón.

Nemrég az Eduline meghirdette a saját szavazását, hogy kiderüljön, melyik magyar egyetemnek van a legszebb épülete. November 25. és december 15. között minden nap 1-1 voksot adhattak le a szavazók.

Több mint 7000 szavazatot kaptunk, amelyből kiderült, hogy Magyarország legszebb egyetemi épülete szerintetek a Debreceni Egyetemé.

 

Debreceni Egyetem: unideb.hu

A versenyben a vidéki egyetem toronymagasan kiemelkedett, megelőzve a BME-t és a Pécsi Tudományegyetemet, amelyek közül az előbbi a második, utóbbi pedig a harmadik helyen végzett.

A Debreceni Egyetem már az első napokban jelentős előnyt szerzett. A BME is végig megtartotta második helyét, azonban csak az utolsó pillanatokban derült ki, hogy melyik intézmény állhat fel a képzeletbeli dobogó harmadik fokára.

A verseny kezdetén harmadik helyen a Corvinus állt, amitől nem sokkal volt lemaradva az ELTE, végül mindkét intézményt beelőzte a Pécsi Tudományegyetem. Az eredmény azonban nem meglepő, hiszen a három dobogós intézmény egyaránt kiemelkedő építészeti és kulturális értékeket képvisel. (Erről részletesen itt olvashattok.)

A legtöbb szavazatot kapott 5 egyetem listája a következő:

  • Debreceni Egyetem: 2881 szavazat
  • BME: 1415 szavazat
  • Pécsi Tudományegyetem: 529 szavazat
  • Budapesti Corvinus Egyetem: 415 szavazat
  • ELTE: 377 szavazat

A Debreceni Egyetem több mint dupla annyi szavazatot kapott, mint a második helyen végzett BME. A Corvinus és az ELTE végig fej-fej mellett haladtak és majdnem ugyanannyi szavazatot kaptak, de végül mégis sikerült a Corvinusnak bezsebelni a 4. helyezést, plusz 38 szavazattal.

A többi egyetem kevesebb, mint 300 szavazatot kapott, de szépen teljesített még a Károli Gáspár Református Egyetem (299 szavazat), az Állatorvostudományi Egyetem (268 szavazat) és a Miskolci Egyetem (249 szavazat) is.

Gratulálunk a Debreceni Egyetemnek, és köszönjük minden szavazónak, hogy részt vettek ebben a különleges versenyben!

 

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu