Egy verseny, amire nem is gondoltuk, hogy létezik: élőben nézhetitek a Puzzle VB döntőjét

Ki gondolta volna, hogy átlagosnak tűnő családi játékból egy egész világot megmozgató versenyt lehet szervezni?

  • Rodler Lili

A puzzle mérkőzések nem számítanak újdonságnak, mivel az idei VB már sorban a negyedik. Az elsőt 2019-ben szervezték meg és a 2020-as járvány miatti kihagyás után eddig minden évben megtartották. Az idei 5 napos verseny házigazdája Spanyolország és szeptember 18-tól egészen szeptember 22-ig tart. A rendezvény hatalmas népszerűségnek örvend, közel 3000 ember vesz rajta részt, ráadásul 25 magyar is harcol a győzelemért.

 

Három kategória szerepel a kirakós bajnokságon az egyéni, a páros és a csoportos. Mindegyikben három körön keresztül kell helytállni. A cél, hogy a lehető leggyorsabban kirakják a kapott puzzle-t.

Az egyéni kategóriában mind a három körben egy 500 darabos kirakóst kell megoldani. Az első két körben lehetőleg másfél óra alatt, a döntőben viszont csak egy óra és 15 perc áll a versenyzők rendelkezésére.

A páros kategóriában is hasonló a helyzet egy 500 darabos puzzle-t kell kirakni egy óra és 15 perc alatt, a döntőben viszont az idő két órára emelkedik és a kirakós is 500 helyett 1000 darabos.

A legérdekesebb kategória a csoportos, mivel a mérkőzés két körből áll. A csapatok négy fővel indulhatnak és mind a két körben maximum három óra áll a rendelkezésükre, hogy megoldják a 2000 darabos kirakóst.

Bár az élőben streamelt versenyt elnézve vérre menő küzdelmeket láthatunk, a verseny honlapján is kiemelték, hogy elsődlegesen a jó móka céljából jött létre a kezdeményezés és a játék népszerűsítése érdekében. Hogy egy nemzeteken átívelő közösségi élményt sikerült alkossanak belőle, az szinte hab a tortán.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.