Egy éven belül több millió dollárba került az oktatási intézmények adatainak helyreállítása.
A Sophos kiberbiztonsági vállalat jelentése szerint 2023-ban világszerte az általános iskolák 63 százaléka és az egyetemek 66 százaléka vált zsarolóvírus-támadás áldozatává – írja a HVG.hu.
Annak ellenére, hogy 2022-höz képest csökkent a támadások aránya, az adatok helyreállításának költsége viszont jócskán megnövekedett: a közoktatási intézményeknél több mint kétszeresére, 3,76 millió dollárra, míg az egyetemeknél csaknem négyszeresére, 4,02 millió dollárra emelkedtek.
A megtámadott oktatási intézmények szerint a kísérletek 70 százalékában sikerült feltörni az iskolák biztonsági mentéseit.
A vállalat szerint a zsarolóvírus-támadások leggyakoribb oka valamilyen biztonsági hiba volt. A felsőoktatásban ezt követték a rosszindulatú e-mailek (26 százalék), a közoktatásban pedig a kompromittált hitelesítő adatok (23 százalék).
A jelentésből az is kiderült, hogy egyre több intézmény kifizeti a váltságdíjat, hogy visszaszerezzék az adataikhoz való hozzáférést. 2023-ban az érintett iskolák 62 százaléka döntött emellett, ami közel 20 százalékos növekedést jelent 2022-höz képest. Ekkor ugyanis még csak az intézmények 45 százaléka volt hajlandó fizetni.
A szakértők szerint az iskoláknak a rendszeres biztonsági mentésekre, a rendszerek frissítésére, valamint a személyzet és a diákok oktatására kell összpontosítaniuk a kibertámadások kockázatáról.
A tankönyvválasztás szabadságának visszaadása önmagában nem old meg semmit – állítja Radó Péter oktatáskutató. Szerinte egy működő, minőségbiztosított tankönyvpiac felépítése akár egy évtized is lehet, egy új tankönyvcsalád kifejlesztése pedig minimum négy-öt év.
Bár több elitgimnáziumban még tartanak a szóbelik, de van olyan top10-as intézmény, amelyik már kirakta az oldalára az ideiglenes felvételi jegyzékét.
„A gyerekeknek nincs életük” – fogalmazott egy hetedikes diák édesanyja, amikor arról kérdeztük a szülőket, mennyi időt töltenek a diákok tanulással iskola után. Bár a PISA-adatok szerint a magyar 15 évesek átlagosan heti 10 órát töltenek házi feladat megírásával, több szülő szerint a dolgozatokra és felelésekre való készüléssel együtt a tanulás ennél jóval több időt vesz el.
A nyolcadikosok mintegy 22 százaléka legfeljebb csak egyszerű információkat tud értelmezni vagy visszakeresni, és a hét képességszintből jobb esetben csak a második szinten áll - derült ki a 2025-ös kompetenciamérés eredményéből
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Fontos kérdésre válaszolunk az ideiglenes felvételi jegyzékekkel kapcsolatban.
Mivel idén március 15. vasárnapra esik, több iskola a megszokottól eltérően szervezi meg az ünnepi megemlékezéseket. De vajon kötelező elmenni egy ilyen rendezvényre, ha azt hétvégén tartják?
Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunt vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.
