Mindössze 11 éves a párizsi olimpia legfiatalabb versenyzője

Egy új sportágban, gördeszkában versenyez a 2024-es világversenyen.

  • Székács Linda

Csodagyereknek tartják a 2024-es olimpia legfiatalabb versenyzőjét, a gördeszkás, kínai származású Zheng Haohao-t, aki 2012. augusztus 11-én született, tehát az olimpia ideje alatt még mindössze 11 éves és 11 hónapos.

A gördeszkázás 2021-ben a tokiói olimpián debütált új sportágként a világversenyen. Ebben a sportágban remekel a hamarosan a 12. életévét betöltő sportoló, Kína valaha volt legfiatalabb olimpikonja, aki a Reuters cikke szerint alig négy évvel ezelőtt, 7 éves korában kezdett gördeszkázni, idén pedig már az olimpián versenyez, amire a kvalifikációját éppen Budapesten, az Utcai Sportok Olimpiai Fesztiválján szerezte meg.

 

A fiatal lány korábban egy interjúban úgy nyilatkozott, nagyon menőnek, kissé talán már nárcisztikusnak érzi magát deszkázás közben. A párizsi olimpián szeretne a legjobb 16-ba jutni, de azt mondta, azt sem bánja, ha ez nem sikerül, mert a lényeg, hogy jól érezze magát a világversenyen.

Nem Zheng Haohao egyébként az olimpiák valaha volt legfiatalabb sportolója. Ezt a címet a görög Dimítriosz Lúndrasz tornász birtokolja, aki az 1896-os athéni olimpián 10 éves és 218 napos korában versenyzett.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.