Mindössze 11 éves a párizsi olimpia legfiatalabb versenyzője

Egy új sportágban, gördeszkában versenyez a 2024-es világversenyen.

  • Székács Linda

Csodagyereknek tartják a 2024-es olimpia legfiatalabb versenyzőjét, a gördeszkás, kínai származású Zheng Haohao-t, aki 2012. augusztus 11-én született, tehát az olimpia ideje alatt még mindössze 11 éves és 11 hónapos.

A gördeszkázás 2021-ben a tokiói olimpián debütált új sportágként a világversenyen. Ebben a sportágban remekel a hamarosan a 12. életévét betöltő sportoló, Kína valaha volt legfiatalabb olimpikonja, aki a Reuters cikke szerint alig négy évvel ezelőtt, 7 éves korában kezdett gördeszkázni, idén pedig már az olimpián versenyez, amire a kvalifikációját éppen Budapesten, az Utcai Sportok Olimpiai Fesztiválján szerezte meg.

 

A fiatal lány korábban egy interjúban úgy nyilatkozott, nagyon menőnek, kissé talán már nárcisztikusnak érzi magát deszkázás közben. A párizsi olimpián szeretne a legjobb 16-ba jutni, de azt mondta, azt sem bánja, ha ez nem sikerül, mert a lényeg, hogy jól érezze magát a világversenyen.

Nem Zheng Haohao egyébként az olimpiák valaha volt legfiatalabb sportolója. Ezt a címet a görög Dimítriosz Lúndrasz tornász birtokolja, aki az 1896-os athéni olimpián 10 éves és 218 napos korában versenyzett.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.