Új rendelettervezetet nyújtott be a kormány: tényleg betiltják az energiaitalok fogyasztását 18 év alatt?

A rendeletben azt is meghatározták, hogy pontosan milyen összetevőkkel rendelkező energiaitalok vásárlása lenne korhatárhoz kötve.

Az Igazságügyi Minisztérium július 15-én közzétett rendelettervezete szerint gyakorlatilag megtiltanák az energiaitalok eladását a 18 éven aluliak számára – vette észre elsőként a 444.

Bár a kereszténydemokraták már áprilisban benyújtottak egy törvényjavaslatot annak kapcsán, hogy megtiltsák a 18 éven alattiaknak az energiaitalok eladását, most úgy tűnik a kormány és lépett egyet.

A pénteken közzétett rendelettervezet már pontosan meg is határozza, hogy milyen tartalmú energiaitalokat nem szabad 18 éven aluliaknak eladni. Ezzel céljuk, hogy az élelmiszerpiacon található energiaitalok minél szélesebb körét be tudják vonni a szabályozás alá.

Ha végül elfogadják a rendeletet, akkor aszerint nem lehetne olyan alkoholmentes kiskorúaknak árusítani, ami legalább 15 mg/100ml mennyiségben tartalmaz bármely, a metil-xantinok csoportjába tartozó (például a koffein) vegyületet vagy tartalmaz metil-xantint és a következő anyagok bármelyikét: ginseng, L-arginin, inozitol, glükuronolakton, taurin – írja a 444.

Nacsa Lőrinc kereszténydemokrata politikus korábban arról nyilatkozott, hogy a már korábban benyújtott törvényjavaslatot is azért tekintették szükségesnek Magyarországon, mert a fiatalok energiaital-fogyasztása mára aggasztó méreteket öltött. Egy felmérés szerint 78 százalékuk fogyaszt energiaitalt és minden ötödik 10-14 éves gyerek rendszeresen fogyaszt energiaitalt reggelire.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.