A rendeletben azt is meghatározták, hogy pontosan milyen összetevőkkel rendelkező energiaitalok vásárlása lenne korhatárhoz kötve.
Az Igazságügyi Minisztérium július 15-én közzétett rendelettervezete szerint gyakorlatilag megtiltanák az energiaitalok eladását a 18 éven aluliak számára – vette észre elsőként a 444.
Bár a kereszténydemokraták már áprilisban benyújtottak egy törvényjavaslatot annak kapcsán, hogy megtiltsák a 18 éven alattiaknak az energiaitalok eladását, most úgy tűnik a kormány és lépett egyet.
A pénteken közzétett rendelettervezet már pontosan meg is határozza, hogy milyen tartalmú energiaitalokat nem szabad 18 éven aluliaknak eladni. Ezzel céljuk, hogy az élelmiszerpiacon található energiaitalok minél szélesebb körét be tudják vonni a szabályozás alá.
Ha végül elfogadják a rendeletet, akkor aszerint nem lehetne olyan alkoholmentes kiskorúaknak árusítani, ami legalább 15 mg/100ml mennyiségben tartalmaz bármely, a metil-xantinok csoportjába tartozó (például a koffein) vegyületet vagy tartalmaz metil-xantint és a következő anyagok bármelyikét: ginseng, L-arginin, inozitol, glükuronolakton, taurin – írja a 444.
Nacsa Lőrinc kereszténydemokrata politikus korábban arról nyilatkozott, hogy a már korábban benyújtott törvényjavaslatot is azért tekintették szükségesnek Magyarországon, mert a fiatalok energiaital-fogyasztása mára aggasztó méreteket öltött. Egy felmérés szerint 78 százalékuk fogyaszt energiaitalt és minden ötödik 10-14 éves gyerek rendszeresen fogyaszt energiaitalt reggelire.
Hiába nőtt idén látványosan a gyógypedagógia szak iránti érdeklődés, a felvételizők többsége nem klasszikus egyetemistalétre készül, hiszen háromból ketten levelező képzésre adták le a jelentkezésüket.
A miniszterelnöki biztos szerint soha nem látott stabilitást építettek és újra vonzóvá tették a pedagóguspályát.
Hiába nő évről évre az óvodapedagógus képzésekre jelentkezők száma, a szakemberhiány továbbra is jelentős: a Pedagógusok Szakszervezete szerint több ezer óvodapedagógus hiányzik a rendszerből, amit az emelkedő felvételi számok egyelőre csak részben tudnak ellensúlyozni.
Az idei felsőoktatási felvételin mintegy 35 ezer 30 évnél idősebb jelentkező szeretne bejutni egyetemre, főiskolára.
A lista élén főként művészeti és kreatív alapképzések állnak, ahol a pályakezdők bére sokszor még a bruttó 300 ezer forintot sem éri el – a jelentkezések számán ez azonban nem feltétlenül látszik meg.
A kollégiumi férőhelyhiány és az égbe szökő albérletárak mellett egyre több egyetemista vállal munkát a nappali képzés mellett is. Sokan nemcsak heti pár órát vállalnak, hanem gyakorlatilag egy második állást visznek az egyetem mellett – ennek pedig komoly ára van. Eltűnik a szabadidő, kimaradnak a közösségi élmények és egyre inkább háttérbe szorul az egyetemi élet.
A legokosabb fizikusok, matematikusok, biológusok az alacsony ösztöndíj miatt vagy külföldre mennek vagy pedig munkába állnak - írta Németh Hanna, a Hannamatek oldal készítője.
