A 18 év alattiak nem vásárolhatnának energiaitalt egy új törvényjavaslat szerint

Az energiaital-forgalmazás szabályainak megsértőire ugyanazok a szankciók vonatkoznának, mint az alkohol, a dohánytermék, illetve a szexuális termék értékesítésére vonatkozó szabályok megszegőire.

  • Eduline/MTI

Kedden benyújtotta az Országgyűlés elé az energiaitalok 18 éven alattiaknak való eladását tiltó törvényjavaslatot két kereszténydemokrata politikus, Nacsa Lőrinc és Hollik István – olvasható az MTI-n.

Azért tartják fontosnak a lépést, mert Magyarországon a fiatalok energiaital-fogyasztása mára aggasztó méreteket öltött. Egy felmérés szerint 78 százalékuk fogyaszt energiaitalt és minden ötödik 10-14 éves gyerek rendszeresen fogyaszt energiaitalt reggelire – fogalmazott Nacsa Lőrinc.

Az indoklásban szerepel, hogy a Magyar Kardiológusok Társasága, valamint a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ szakértőinek véleménye egybehangzóan az, hogy a fiatalok túlzott energiaital-fogyasztása jelentős egészségügyi veszélyt jelent.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központhoz 2011. november 1-je óta közel ötszáz bejelentés érkezett az energiaital-fogyasztással összefüggő eseményekről, rosszullétekről, kellemetlen tünetekről. A bejelentett események 26 százaléka lányokat, 74 százaléka pedig fiúkat érintett, az esetek 74 százalékában 18 év alatti fiatal lett rosszul, közülük is a 15-16 éves korosztályból kerültek ki a legtöbben.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.