Ezt üzeni a születésnapos Rubik Ernő az egyetemistáknak

Július 11-én ünnepli 80. születésnapját a Rubik-kocka feltalálója, aki a nemzetközi fizikus diákok versenyén elmondta, mit tanácsol a BME hallgatóinak.

A napokban tartják az Ifjú Fizikusok Nemzetközi Versenyét Budapesten, amire 39 országból több mint 350 érkezett, hogy megmérettessék tudásukat.

A július 11-én rendezett megnyitón Rubik Ernő is részt vett, aki éppen július 13-án, szombaton ünnepli a 80. születésnapját.

A világhírű Rubik-kocka feltalálója a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen mesélt arról, hogy milyen emlékei vannak az egyetemi éveiből.

„Öt év hosszú idő, az alatt sok minden történik, és ennyi idő után az ember pozitívan emlékszik a dolgokra. Nem arra, ami probléma volt, ha volt egyáltalán, és nem arra, ami jó volt, ha volt egyáltalán, hanem az egészre”

- mondta Rubik, majd hozzátette, „amikor valaki fiatal, úgy gondolja, előtte az élet, megtalálja a kapcsolatot a kortársaival és megismerkedik valamivel, amit szakmának lehet nevezni. Aztán vagy megáll itt, vagy úgy dönt, hogy még mást is akar tanulni”.

A Rubik-kocka története
Rubik Ernő találmányát, a Rubik-kockát eredetileg oktatási segédanyagnak tervezte 1974-ben, amikor a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen tanított. A 27 fakockából készült szerkezet a térbeli mozgások szemléltetésére szolgált a hallgatók számára, azonban az Országos Pedagógiai Intézet nem látott benne potenciált, ezért logikai fejtörőként híresült el a találmány, amit 1975-ben szabadalmaztatott a készítője. Piacra kerülése óta több mint 350 millió Rubik-kockát értékesítettek, így ez minden idők egyik legkelendőbb játéka.

A Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolának, majd a BME Építészmérnöki Karának volt hallgatója korábban már nyilatkozott arról, hogy a tanulás milyen meghatározó élmény volt a számára. Elmondása szerint az iskoláinak köszönhetően lehetőséget kapott arra, hogy olyan tantárgyak és kézművességek tudását sajátítsa el, amelyek sok gyakorlatot, kitartást és szorgalmat igényelnek.

A BME megkérdezte, mit tanácsolna a mai hallgatók számára, amire Rubik Ernő azt mondta:

mindenekelőtt azt, hogy ne hallgassanak, ha mondanivalójuk van, de figyeljenek oda, ha beszélnek hozzájuk, és próbáljanak nyitott szemmel élni: kitalálni, mi az, amire valójában képesek, ami valójában érdekli őket. „Amit a hallgatók itt tanulnak, azok nem egyszerűen szakmák, hanem hivatások. A különböző tudományok és gyakorlati tudások, amelyeket az egyetemen el lehet sajátítani, csak a kezdetet jelentik, valaminek a kezdetét, aminek a folytatása már tőlük függ”

- jelentette ki a születésnapos Rubik Ernő.

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.