Július 11-én ünnepli 80. születésnapját a Rubik-kocka feltalálója, aki a nemzetközi fizikus diákok versenyén elmondta, mit tanácsol a BME hallgatóinak.
A napokban tartják az Ifjú Fizikusok Nemzetközi Versenyét Budapesten, amire 39 országból több mint 350 érkezett, hogy megmérettessék tudásukat.
A július 11-én rendezett megnyitón Rubik Ernő is részt vett, aki éppen július 13-án, szombaton ünnepli a 80. születésnapját.
A világhírű Rubik-kocka feltalálója a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen mesélt arról, hogy milyen emlékei vannak az egyetemi éveiből.
„Öt év hosszú idő, az alatt sok minden történik, és ennyi idő után az ember pozitívan emlékszik a dolgokra. Nem arra, ami probléma volt, ha volt egyáltalán, és nem arra, ami jó volt, ha volt egyáltalán, hanem az egészre”
- mondta Rubik, majd hozzátette, „amikor valaki fiatal, úgy gondolja, előtte az élet, megtalálja a kapcsolatot a kortársaival és megismerkedik valamivel, amit szakmának lehet nevezni. Aztán vagy megáll itt, vagy úgy dönt, hogy még mást is akar tanulni”.
| A Rubik-kocka története |
| Rubik Ernő találmányát, a Rubik-kockát eredetileg oktatási segédanyagnak tervezte 1974-ben, amikor a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen tanított. A 27 fakockából készült szerkezet a térbeli mozgások szemléltetésére szolgált a hallgatók számára, azonban az Országos Pedagógiai Intézet nem látott benne potenciált, ezért logikai fejtörőként híresült el a találmány, amit 1975-ben szabadalmaztatott a készítője. Piacra kerülése óta több mint 350 millió Rubik-kockát értékesítettek, így ez minden idők egyik legkelendőbb játéka. |
A Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolának, majd a BME Építészmérnöki Karának volt hallgatója korábban már nyilatkozott arról, hogy a tanulás milyen meghatározó élmény volt a számára. Elmondása szerint az iskoláinak köszönhetően lehetőséget kapott arra, hogy olyan tantárgyak és kézművességek tudását sajátítsa el, amelyek sok gyakorlatot, kitartást és szorgalmat igényelnek.
A BME megkérdezte, mit tanácsolna a mai hallgatók számára, amire Rubik Ernő azt mondta:
mindenekelőtt azt, hogy ne hallgassanak, ha mondanivalójuk van, de figyeljenek oda, ha beszélnek hozzájuk, és próbáljanak nyitott szemmel élni: kitalálni, mi az, amire valójában képesek, ami valójában érdekli őket. „Amit a hallgatók itt tanulnak, azok nem egyszerűen szakmák, hanem hivatások. A különböző tudományok és gyakorlati tudások, amelyeket az egyetemen el lehet sajátítani, csak a kezdetet jelentik, valaminek a kezdetét, aminek a folytatása már tőlük függ”
- jelentette ki a születésnapos Rubik Ernő.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
