"Munkáltatói szerv: Kultúrális és Innovációs Minisztérium" - szerepel a frissen megválasztott kulturális és innovációs miniszter, Hankó Balázs 2023-as és 2022-es SZJA bevallásából nyilvános dokumentumaiban.
Hétfőn váratlanul bejelentette a lemondását Csák János kulturális és innovációs miniszter. Utódjára nem kellett sokat várni, Hankó Balázs innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár kedden letette a miniszteri esküjét. Államtitkári feladatait a hónap végéig látja el, a miniszteri posztot július 1-től tölti be.
Egyik olvasónk azonban észrevette: annak ellenére, hogy az új miniszter munkáltatója évek óta a Kulturális és Innovációs Minisztérium, a kormány honlapján nyilvános SZJA bevallásával kapcsolatos dokumentumokban rendszeresen rosszul, hosszú ú-val, "Kultúrális és Innovációs Minisztériumként" írja annak nevét.
"Ez nem sok jót vetít előre egy a "kultúrális" miniszternél, de örömteli hogy még államtitkárként négymillió forinttal nőtt tavaly a fizetése, ami így már a 2023-as mediánbér tízszeresére rúg és miniszterként ez duplázódni fog. Ebből akár egy helyesírási szabályzatra is telhet" - jegyzi meg.
A dokumentumokban ugyanis az látszik, hogy Hankó Balázs államtitkári fizetése 2022-ben több mint 35 millió forint volt, 2023-ban viszont már a 39 millió forintot is meghaladta, miniszterként pedig tovább nő majd a fizetése.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
