162-es IQ-ja van egy 11 éves fiúnak

A kisfiúról a szülei sokáig nem is sejtették, milyen magas az intelligenciaszintje.

Dhruv, az angliai Robin Hood Junior Iskola diákja áprilisban csatlakozott a Mensa csapatához, miután az IQ-teszten 162-es eredményt ért el - írja a BBC.

Az emberiség mindenkori átlagos IQ-ja 100, ez a standard intelligenciateszteknek a kialakításából adódik. A kivételesen magas intelligencia pedig 130 fölött kezdődik, amit a 11 éves Dhruv jóval megugrott a saját eredményével.

Nem meglepő módon a fiú családja nagyon büszke rá, akik sokáig nem is sejtették, hogy ilyen magas intelligenciaszinttel rendelkezik. A lapnak elmesélték, hogy eleinte aggódtak miatta, ugyanis már csecsemőkorától kezdve speciális oktatást igényelt. Az iskola második évében pedig neki volt az egyik legrosszabb bizonyítványa az osztályban.

(Kép forrása: BBC: Praveen Kumar)

„Belül nagyon szomorú voltam, csak azt akartam, hogy átlagos fiú legyen, akinek normális élete van. A tanárok azt mondták, hogy egyáltalán nem tanul semmit"

- nyilatkozta Dhruv édesapja, aki aki 21 évvel ezelőtt költözött Indiából Londonba.

A család állítása szerint gyerekük azóta teljesen megváltozott, és igazán különlegessé vált a története.

Mi az a Mensa?

A Mensa a „világ vezető magas IQ-val rendelkezők társadalma”. Az 1946-ban alapított szervezetnek már több mint 140 ezer tagja van világszerte.

Az egyesület célja, hogy összefogja a magas intelligenciájú embereket, tekintet nélkül korukra, nemükre, származásukra vagy társadalmi helyzetükre. Egyetlen tagsági kritériuma az emberek két százalékára jellemző intelligenciaszint elérése.

 

A Mensa a „világ vezető magas IQ-val rendelkezők társadalma”. Az 1946-ban alapított szervezetnek már több mint 140 ezer tagja van világszerte.

Az egyesület célja, hogy összefogja a magas intelligenciájú embereket, tekintet nélkül korukra, nemükre, származásukra vagy társadalmi helyzetükre. Egyetlen tagsági kritériuma az emberek két százalékára jellemző intelligenciaszint elérése.

A "Mensa" nevet azért választották, mert latinul "asztalt" jelent.

 

Hozzászólások

Rekordjelentkezés, káoszos pontszámítás, brutális ponthatárok: ilyen volt a 2026-os felvételi

Soha ennyien nem próbáltak még bekerülni a magyar felsőoktatásba, mint idén: közel 140 ezren adták be jelentkezésüket a 2026-os felvételin. Miközben több területen nőtt az állami férőhelyek száma és rekordmagas érdeklődés érkezett egyes szakokra, a felvételizőknek idén sem volt könnyű dolguk: a pontszámítás szabályai sokakat megzavartak, többen pedig arra panaszkodtak, hogy a rendszerben később kevesebb pont jelent meg, mint korábban. Közben az ELTE, a Corvinus, a BME és a Pázmány népszerű képzésein idén is kiugróan magas ponthatárok születtek.

Teljesen vegyes a kép: így változtak a ponthatárok az óvodapedagógus-képzéseken

Van, ahol több tíz ponttal magasabb ponthatárral lehetett csak bekerülni, máshol viszont könnyebb volt bejutni, mint egy évvel ezelőtt. Az idei felvételi eredmények alapján az óvodapedagógus-képzéseken nagyon eltérően alakultak a ponthatárok: miközben az ELTE továbbra is vezeti a mezőnyt, több egyetemen jelentős emelkedés vagy éppen visszaesés látható a tavalyi adatokhoz képest.

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.