Generációnként növekszik az emberi agy térfogata

Ezáltal a fiatalabb generációk kevésbé hajlamosak a demencia kialakulására.

  • Székács Linda

Az 1970-es években születettek agya 6,6 százalékkal nagyobb, mint azoké az embereké, akik az 1930-as években születtek - derül ki egy több mint háromezer 55 és 65 év közötti embert vizsgáló friss amerikai kutatásból, amiről a ScienceAlert számolt be.

A kutatás szerint az agy térfogata évtizedről évizedre növekszik. Az X-generációs felnőttek esetében például a fehérállomány mintegy 8,8 százalékkal, a szürkeállomány pedig 15 százalékkal nagyobb térfogatú, mint az őket megelőző generációé, míg a tanulásban és a memóriában jelentős szerepű hippokampusz térfogata 5,7 százalékkal lett nagyobb egy generáció alatt. Ráadásul a méretbeli eltérésre nincsenek hatással olyan tényezők sem, mint a nem, a magasság vagy az életkor.

Charles DeCarli a University of California Davis vezető neurológusa szerint ezek alapján minden jel arra utal, hogy a születésünk évtizede hatással van az agy méretére, de akár olyan egyéb tényezők is befolyásolhatják azt, mint az egészség, a társadalmi és kulturális helyzet, valamint az oktatás.

A kutatók szerint ugyanakkor mindez azt jelenti, hogy a fiatalabb generációk esetében a demencia kockázata is egyre alacsonyabb. Az elmúlt három évtizedben ugyanis a demencia előfordulása évtizedenként nagyjából 13 százalékkal csökkent Európában és az Amerikai Egyesült Államokban is, a felnövő generációk esetében pedig annak kockázata még ennél is alacsonyabb lehet, köszönhetően az egészségesebb életmódnak és annak, hogy mivel úgy gondolják, hogy a betegség az agy szürkeállományának méretét zsugorítja, ezért a nagyobb méretű szürkeállomány nagyobb ellenállóképességet is jelenthet a fiatalabb generációk esetében.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.