Összegyűjtöttük a világ legfurcsább karácsonyi hagyományait.
Krampuszfutás
A leginkább a mi busójárásunkhoz hasonlító híres krampuszfutás - más néven Perchten - hagyománya főként Észak-Olaszország, Svájc, Ausztria és Bajorország alpesi tartományaiban terjedt el.
A népszokás szerint az ijesztő maskarába öltözött krampuszok vagy ahogyan a helyiek nevezik „Perchtek” felvonulása egy ősrégi legendán alapul. A krampuszfutás célja, hogy elrettentsék az ártó szándékú és gonosz szellemeket. Subához hasonló szőrös jelmezeik nagyon ijesztőek: maszkjaikon szarvakat viselnek, kezükben és övükön láncokat, kolompokat ráznak, cipőik patákat formáznak.
A krampuszok megjelenésére november végétől egészen január közepéig lehet számítani, amit mindenhol nagy és vidám eseménynek tartanak. A legnagyobb felvonulásokat Schladmingban és Grazban rendezik, ahol egyszerre 7-800 krampusz is fel szokott vonulni.
Karácsonyi rémmacska
Izlandon nagy hagyománya van a ruhák ajándékozásának karácsonykor. A szigetországban ilyenkor előbújik Jólakötturin, a karácsonyi macska. Azonban ez az állat cseppet sem kedves, ugyanis mindenkit megeszik, aki nem kapott valamilyen ruhadarabot karácsonyra.
Az izlandi tradíciók szerint ugyanis a gyerekeknek még az ünnep előtt be kellett fejezniük házimunkáikat és feladataikat - ha ez sikerült, ruhát kaptak jutalmul ajándékba. Aki viszont lusta vagy rendetlen volt, az ruha nélkül maradt, a rémmacska pedig felfalta.
Jólakötturin persze nem egy átlagos macska. A legmagasabb háznál is nagyobb, és az ablakok alatt somfordálva lesi meg, hogy ki kapott új ruhát. A legenda szerint először a rosszcsont gyerekek vacsoráját, majd magukat a gyerekeket eszi meg. A rémtörténet nemcsak arra buzdítja a kicsiket, hogy jól viselkedjenek, hanem arra is, hogy ünnepek tájékán adakozzanak a szegényeknek és ajándékozzák el a nem használt ruhadarabjaikat.
Karácsonyi pók
Ukrajnában sok helyen pókhálókat és pók alakú díszeket tesznek a karácsonyfákra. A hagyomány egy népmeséből ered, amiben egy szegény asszonynak nem volt pénze díszes karácsonyfát állítani. Mikor aztán karácsony reggelén felébredt azt tapasztalta, hogy a fáját pókok szőtték be csillogó hálóikkal, hogy ezzel kedveskedjenek az asszonynak. Így aki karácsonykor pókot talál, annak szerencséje lesz.
Szalmakecske
Talán az egyik legviccesebb karácsonyi hagyományt a svédek tartják, akik Gävle város főterén a hatvanas évek óta minden karácsonykor egy hatalmas szalmából készült kecskét állítanak.
A Yule-kecske egy, a pogány téli ünnepeket a keresztény karácsonnyal összekötő szimbólum. Thor isten harci szekerét két kecske, Tanngrisnir és Tanngnjóstr húzta, és ezeket az elemeket olvasztotta magába a karácsonyi ünnepség Skandináviában.
A hatalmas szalmakecske azonban már az első évben szilveszterkor kigyulladt és leégett. A város lakói azóta minden évben újra megépítik a kecskét, és megpróbálják azt felgyújtani. Ma már fogadásokat is lehet tenni arra, hogy a szalma kecske túléli-e a karácsonyi időszakot. 1966 óta összesen 25-ször sikerült felgyújtani a szobrot.
Rendhagyó istentisztelet
Venezuelában is nagy hagyománya van a karácsonyi templomba járásnak, azonban annak módja minden merőben eltér a világ összes többi országaitól. A szokás szerint a fővárosban, Caracasban szinte mindenki görkorcsolyával megy a templomba karácsonykor. Emiatt a város számos útját már reggel 8 óra előtt lezárják a forgalom elől, hogy mindenki szabadon korizhasson az utakon.
Van, ahol a lakók kinyitják a bejárati ajtókat, és kávéval, forró csokival és édességgel várják az arra görkorcsolyázókat. Venezuelában a karácsonyi ünnepség már december 16-án elkezdődik, és 24-ig minden nap reggeli misét tartanak a templomok - ezeknek a neve Misas de Aguinaldo. Ezeken a reggeleken a venezuelaiak tűzijátékot gyújtanak, csengőt csengetnek és hangosan énekelnek, hogy mindenki időben felkeljen és a templomba érjen.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
