Az Európában élő általános iskolás gyerekek majdnem harmada túlsúlyos vagy elhízott, míg az EU-ban élő gyermekek közel egynegyede szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatával él.
Az Európa-szerte fellépő elhízás, a krónikus betegségek megelőzése és a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése érdekében legalább egy tápláló iskolai étkezést kell biztosítani minden európai gyermeknek naponta - ezt állítja szakértők egy csoportja a Guardian beszámolója alapján.
A válság már sok európai családot elért, ezért egy négyéves, az egészséges étkezésre összpontosító EU által támogatott kezdeményezés tagjai szerint sürgős intézkedésekre van szükség annak érdekében, hogy minden európai gyermek naponta legalább egy egészséges étkezést kapjon.
Peter Defranceschi, a SchoolFood4Change projekt tagja szerint az, hogy minden gyereknek naponta egészséges iskolai étkezést kell kapnia - legyenek gazdagok, szegények, hátrányos helyzetűek - egy minimális elvárás, amelyre szükség lenne Európában. Ez nem politikai kérdés, hanem egy okos lépés."
A szakértők, akik szerint az iskolai étkezés „a rendszerszintű változások katalizátora lehet széles társadalmi szinten”, több mint 3000 iskolával és 600.000 iskolással dolgoznak együtt 12 EU-tagország 16 városában és régiójában.
Sokféle a közétkeztetés Európában
Olyan országok, mint Finnország, Észtország és Svédország ingyenes étkezést garantálnak a gyerekeknek, addig másoknál, mint például Norvégiában és Hollandiában, vagy Magyarországon ez nem elérhető. A szakértők azt szeretnék elérni, hogy az ingyenes étkezések elérhetők legyenek a szegényebb hátterű gyermek számára.
"Az egészségtelen, rossz minőségű táplálkozás következményei a gyermekek és serdülők esetében tapasztalhatók leginkább, és gyakrabban fordulnak elő a kevésbé ellátott közösségekben. Ez hosszú távú probléma az egészségünk és jólétünk szempontjából" - mondta a projekt egyik tanácsadója., aki hozzátette, hogy hosszú távon az egésztelenül étkező felnőttek több olyan betegségben szenvednek, mint a cukorbetegség és a rák, és látni kell, hogy 7 euró (387 forint) naponta minden gyermek és serdülő esetében a jövőbe fektetett pénz, nem pedig költség.
A mesterséges intelligencia egyre szélesebb körű elterjedése alapjaiban változtatja meg, hogyan tanulnak a diákok, de azt a kérdést is felveti, hogy a jövőben milyen formában érdemes számon kérni az egyetemisták megszerzett tudását. Szükséges-e még a diploma megszerzéséhez több tíz oldalas szakdolgozat írni, ha annak elkészítésében az AI már most komoly segítséget nyújthat?
181 pont a 200-ból vagy éppenséggel 94 a 110-ből – ilyen és ehhez hasonló magas pontszámokra volt szükség ahhoz, hogy valaki a 2026-os középiskolai felvételin bekerüljön egy top10-es budapesti elitgimnáziumba. Mutatjuk középiskolánként a pontszámokat.
Nagyot javított a Semmelweis Egyetem, az Óbudai Egyetem pedig maga mögé utasította az ELTE-t és a BME-t is a Times Higher Education (THE) legfrissebb nemzetközi rangsorában. Volt olyan hazai felsőoktatási intézmény, amelyik 210 helyezést ugrott előre tavalyhoz képest.
@eduline.hu 🎓🧪 Novák Blanka biológus, aki fiatal kutatóként már 18 évesen a Nobel-díjátadón képviselte Magyarországot. A Brain Bar csütörtöki napján beszélgettünk vele. @Novák Blanka #eduline #stem #magyartiktok #fy #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
A 2026-os költségvetésben eredetileg mintegy 28,9 milliárd forintot szántak hit- és erkölcstanoktatásra, hittanoktatásra és tankönyvtámogatásra, a kormány döntése alapján ezt most legfeljebb 7,7 milliárd forinttal lépheti túl az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium.
Egyre több gimnázium teszi közzé a nyílt napjai időpontját, egyes intézmények pedig több napon át is várják az érdeklődő diákokat.
A rektori feladatokat Kékesi Attila veszi át.
