Az Európában élő általános iskolás gyerekek majdnem harmada túlsúlyos vagy elhízott, míg az EU-ban élő gyermekek közel egynegyede szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatával él.
Az Európa-szerte fellépő elhízás, a krónikus betegségek megelőzése és a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése érdekében legalább egy tápláló iskolai étkezést kell biztosítani minden európai gyermeknek naponta - ezt állítja szakértők egy csoportja a Guardian beszámolója alapján.
A válság már sok európai családot elért, ezért egy négyéves, az egészséges étkezésre összpontosító EU által támogatott kezdeményezés tagjai szerint sürgős intézkedésekre van szükség annak érdekében, hogy minden európai gyermek naponta legalább egy egészséges étkezést kapjon.
Peter Defranceschi, a SchoolFood4Change projekt tagja szerint az, hogy minden gyereknek naponta egészséges iskolai étkezést kell kapnia - legyenek gazdagok, szegények, hátrányos helyzetűek - egy minimális elvárás, amelyre szükség lenne Európában. Ez nem politikai kérdés, hanem egy okos lépés."
A szakértők, akik szerint az iskolai étkezés „a rendszerszintű változások katalizátora lehet széles társadalmi szinten”, több mint 3000 iskolával és 600.000 iskolással dolgoznak együtt 12 EU-tagország 16 városában és régiójában.
Sokféle a közétkeztetés Európában
Olyan országok, mint Finnország, Észtország és Svédország ingyenes étkezést garantálnak a gyerekeknek, addig másoknál, mint például Norvégiában és Hollandiában, vagy Magyarországon ez nem elérhető. A szakértők azt szeretnék elérni, hogy az ingyenes étkezések elérhetők legyenek a szegényebb hátterű gyermek számára.
"Az egészségtelen, rossz minőségű táplálkozás következményei a gyermekek és serdülők esetében tapasztalhatók leginkább, és gyakrabban fordulnak elő a kevésbé ellátott közösségekben. Ez hosszú távú probléma az egészségünk és jólétünk szempontjából" - mondta a projekt egyik tanácsadója., aki hozzátette, hogy hosszú távon az egésztelenül étkező felnőttek több olyan betegségben szenvednek, mint a cukorbetegség és a rák, és látni kell, hogy 7 euró (387 forint) naponta minden gyermek és serdülő esetében a jövőbe fektetett pénz, nem pedig költség.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
