Elektromos roller: az új KRESZ-módosítás rendezheti a helyzetet

Ettől függhet, hogy az elektromos roller kerékpárnak minősül-e.

Válasz érkezett a Belügyminisztériumtól Oláh Lajos DK-s országgyűlési képviselő kérdésére, miszerint az elektromos rollerrel történő közlekedés szabályait tartalmazza majd a KRESZ folyamatban lévő módosítása – vette észre a Telex.

Oláh azt kérdezte Pintér Sándortól, hogy az elmúlt egy évben hány elektromos rollerrel kapcsolatos eljárást indítottak a rendőrségen. Erre a választ végül Rétvári Bence államtitkár adta meg, amiből kiderült, hogy a jelenlegi KRESZ nem ismeri az „elektromos roller” kategóriáját. Ezeket az eszközöket jelenleg kerékpárnak vagy segédmotoros kerékpárnak minősítik, így ezeknek az eszközöknek a szabályai vonatkoznak rájuk.

A többi mikromobilitási eszköz – segway, monowheel – sincs rendesen bekategorizálva. Így a képviselő válaszára nem tudtak pontos információval szolgálni, mivel szabálysértés esetén ezek a közlekedési eszközök nem jelennek meg külön statisztikában.

A KRESZ módosításának kérdése az elmúlt időben már többször is felmerült. A legutóbbi hírek szerint az új KRESZ-tervezetben a maximum 25 kilométer/órás sebességgel közlekedő elektromos rollerekre ugyanazok a szabályok vonatkoznak majd, mint a kerékpárokra. Viszont, ha a jármű meghaladja a maximum 25 km/h sebességet, akkor viszont segédmotoros kerékpárnak minősül.

Az elmúlt időkben már rengeteg problémát okoztak az elektromos rollerek a szabályozásuk, használatuk és a lerakásuk miatt is. A gyakori balesetek következtében az Európai Közlekedésbiztonsági Tanács is szigorú szabályozásokat vezetne be, többek között korhatárt emelnének az eszköz használatára.

 

 

https://eduline.hu/campus_life/20230903_Elfbar_Franciaorszag_betiltasa_ecigaretta
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.