Az iskola és a nátha kéz a kézben járnak - Így lehet kivédeni a megbetegedéseket

Nem csak az iskola, de nagy valószínűséggel a náthaszezon is hamarosan elkezdődik. Havasi Katalin, a Házi Gyermekorvosok Országos Egyesületének elnöke elmondta, hogyan lehet felkészíteni a gyerekek szervezetét a közösség miatti megfertőződésekre.

  • Székács Linda

"Jellemzően az első lehűlésekkor már megjelenik a nátha. Ilyenkor a gyerekek azzal a baktérium- és vírusflórával, amivel esetleg ők maguk nem betegedtek meg, elmennek a közösségbe és egymás között kicserélik ezeket. Jön egy pici lehűlés, miközben ezek kicserélődnek, és előfordulhat, hogy ugyanaz a baktérium vagy vírus, ami a hordozójának nem okozott betegséget, a mellette ülőnek viszont igen" - mondta el az InfoRádióban Havasi Katalin, a Házi Gyermekorvosok Országos Egyesületének elnöke az iskolakezdés apropóján.

A szakember szerint a vírusok kis közösségben gyorsabban terjednek el, ezért van az, hogy az osztálytermekben az egész napjukat együtt töltő gyerekek oda-vissza fertőzik egymást a vírusos megbetegedésekkel. Bá ezeket teljesen kivédeni aligha lehet, némi felkészültséggel enyhíthetőek a tünetek, és a gyerekek is valószínűleg jóval kevesebbszer betegszenek meg.

Egészséges életmód

Nem csak Havasi Katalin, de valószínűleg az összes orvos szerint az egészséges élethez való kulcs az egészséges táplálkozásban és a mozgásban, sportolásban rejlik. Fontos, hogy a gyerekek ne csak nyáron fogyasszanak zöldségeket és gyümölcsöket, hanem a tanév közben is, és az iskolában, a menzán is elfogadják őket.

Zsebkendőbe köhögjön és tüsszentsen

"Tanítsuk meg a gyerekeinket arra, hogy ne a levegőbe tüsszentsen, ne köhögjön a padtársára, hanem kapjon elő gyorsan egy kéznél levő zsebkendőt" - javasolja a Házi Gyermekorvosok Országos Egyesületének elnöke.

A levegőbe köhögés és tüsszentés jellemzően a kisebb gyerekekre jellemző, míg a nagyobbak - főleg, akik már a koronavírus-járványt is átélték - jobban odafigyelnek erre, ahogy a rendszeres kézmosásra is. Érdemes ügyelni arra, hogy a táskájukban mindig legyen papírzsebkendő, de nem árt, ha van náluk kézfertőtlenítő is arra az esetre, ha nincs lehetőségük kezet mosni.

Folyadékpótlás

A szakember szerint, míg nyáron a meleg idő miatt jobban előtérbe kerül a folyadékpótlás, a hideg időben hajlamosabbak vagyunk erről megfeledkezni, pedig ilyenkor is fontos a megfelelő mennyiségű folyadék bevitele. A legjobb, ha ez víz formájában történik, nem pedig cukros üdítők, rosszabb esetben pedig koffeint is tartalmazó energiaitalokkal.

Influenzaoltás

"Fontos dolog az influenzaoltás, még akkor is, ha nagyon sokan ezt most még kevésbé hiszik el" - hívja fel a figyelmet Havasi Katalin. A gyermekorvos szerint az oltás nemcsak a nátha megelőzésére jó, hanem arra is, hogy megelőzze az olyan súlyosabb betegségeket és szövődményeket, mint a tüdőgyulladás és a középfülgyulladás, és évi 15 megbetegedés helyett például "csak" kettővel vészeljék át a tanévet. A szakember azt is kiemelte, hogy kétéves kortól az influenzaoltás már nem csak injekció formájában érhető el, így azok számára is van megoldás, akik például félnek a tűtőtől.

Vitaminokat csak mértékkel

Bár a szülők többsége a hideg idő beköszöntével előkapja a vitaminokat, Havasi Katalin szerint ezekre csak akkkor van szükség, ha máshogy - például gyümölcsökből - nem jut hozzá a gyerek a megfelelő mennyiséghez. Ez a probléma a nyári szünődő után jellemzően nem áll fenn, mivel a meleg időben a gyerekek egészségesen és jó állapotban, vitaminokkal feltöltődve érkeznek az iskolába. A túlzottan nagy mennyiségben bevitt vitaminok ráadásul ahelyett, hogy jobban védenének, akár károsak is lehetnek és betegségeket okozhatnak.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.