Napi motiváció (nem csak) egyetemistáknak: 99 évesen szerzett diplomát egy olasz egyetemista

Ötévnyi tanulás után a Palermói Egyetemen szerzett summa cum laude - azaz kitűnő - minősítéssel filozófiai doktorátust egy 99 éves olasz férfi.

  • Eduline/MTI

Giuseppe Paternn 1923-ban született azóta két gyereke és négy unokája van, de még mindig olyan lelkes, mint egy 20 éves - írták a szicíliai lapok. A Palermói Egyetemen filozófiát és történelmet hallgató Guseppét még a koronavírus-járvány sem tudta megállítani, hogy befejezze tanulmányait.

Fiatalon bár kitűnő tanuló volt, dolgoznia kellett: előbb futár volt, majd vasúti munkás lett – írják a lapok. Így csak harmincéves korában tudott leérettségizni.

Giuseppe szenvedélyesen szeret írni, egy könyve is megjelent. Miután 1984-ben nyugdíjba ment, folytatta az olvasást és a tanulást. Az olasz lapok beszámolói szerint egyébként pont egy filozófussal kötött barátsága miatt fogott bele az egyetembe.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.