Elképesztő pénzek vannak az iskolai egyenruhákban Nagy Britanniában - tippeljetek, mennyibe kerül egy váltás ruha és egy pár cipő.
Aki azt gondolta, hogy pár ruha nem lehet olyan drága, sajnos tévedett. 100 fontba, azaz mai árfolyamon átszámolva majdnem 44 ezer forintba kerül az iskolai egyenruha - mondta a BBC-nek egy apa, aki ebből a pénzből idén mindössze két inget, két szoknyát és egy iskolai cipőt vett a lányának.
A brit kormány 2015-ös kutatása szerint a szülők átlagosan majdnem 50 fontot takaríthatnának meg, ha minden egyenruhát megvehetnének a márkaüzletekben, és nem csak a kijelölt beszállítóktól vásárolhatnának. A felmérés szerint átlagban egyébként 212 fontot (átszámítva 93 ezer forintot) költöttek a szülők csak az iskolai ruhákra, arról nem is beszélve, hogy ez nem döntés kérdése, a szigetország iskoláinak közel 90 százalékában kötelező egyenruhát viselni.
A kutatás szerint persze a nagy márkák ruhái a legdrágábbak, de az is az utóbbi évek tendenciája, hogy márkától függetlenül egyre többet kell fizetni az iskolai egyenruháért, sőt a legidősebbeknek már majdnem felnőtt méretben kell beszerezni a ruhadarabokat. Jövő ősztől azonban minimálisra kell csökkenteni a logós ruhákat, és minden boltból – például szupermarketből – beszerezhetővé, egységesebbé kell tenni őket - így döntött a kormány.
Persze nem csak Angliában téma az iskolai egyenruha, Skóciában a szülők 120-150 fontos iskolaruha-támogatásra pályázhatnak, Észak-Írországban 30-50 fontos, Walesben pedig az ingyenes iskolai étkezésre jogosult gyermekek szülei tanulónként 125 vagy akár 200 fontos támogatásra is pályázhatnak.
| Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre itt vagy kattints az oldal tetején a feliratkozás gombra. |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
