A ponthatárokhoz közeledve összeszedtünk néhány tipikus felvételizőt, akinek a viselkedésétől a többiek a falnak mennek.
Nektek is ismerősek?
A hangos és magabiztos: ő már februárban tudta, hogy hova veszik fel és legalább ezerszer el is mondta.
A túlbuzgó: aki már utánajárt, melyik félévben milyen órái lesznek, kiszámolta, hogyan teljesíti majd a krediteket, és lényegében fejben már túl is van az első féléven.
Akinek itt is "van egy ismerőse": így mindig, mindent hamarabb és jobban tud.
A felkészült: még fel sem vették, de már most beszerezte a papírokat a diákigazolványhoz, a kollégiumhoz és egyéb dolgokhoz.
Akit nem érhet meglepetés: már most a szakmai gyakorlaton töri a fejét, van egy listája arról, miből írná a szakdogáját, és már azt is tudja, milyen diákszervezetekhez fog csatlakozni.
És végül az önsajnáltató: aki minden egyes alkalommal elmondja, amikor a felvételi a téma, hogy "őt úgysem veszik fel sehova".
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
