Egy texasi anya lányának öltözve ment iskolába, csak az utolsó órán bukott le
A szülő ezzel a kísérlettel szerette volna felhívni a figyelmet az intézmények biztonsági hiányosságaira, méghozzá azért, hogy ne történhessen újabb iskolai lövöldözés.
Eduline
A harmincéves Casey Garcia egy nap gondolt egyet, befestette a haját, felvitt egy kis barnító krémet az arcára, felkapott egy farmert és egy kapucnis felsőt, az arcára maszkot tett, felvett egy hátizsákot, és elindult az iskolába a 13 éves lánya, Julie helyett, méghozzá azért, mert kíváncsi volt, mennyi idő alatt szúrják ki, hogy egy idegen tartózkodik az épületben - számolt be róla a 24.hu.
Garcia az egész napot az iskolában töltötte, találkozott az igazgatóval és rengeteg tanárral, a menzán ebéd közben – értelemszerűen – még maszkot sem viselt, mégsem tűnt fel senkinek a dolog. Végül az utolsó, hetedik órán bukott le, és mennie kellett az igazgatói irodába.
A szülő több videót is feltöltött napközben a kísérletről, amelyekből kiderül, ezzel az egésszel mindössze annyi volt a célja, hogy felhívja a figyelmet a biztonsági hiányosságokra – méghozzá azért, hogy ne történhessen meg egy újabb iskolai lövöldözés. Úgy tűnik az iskola azonban nem nézte jó szemmel a szülő "társadalmi kísérletét", ugyanis Garciát letartóztatták és eljárás indult ellene. Az anya szabadlábon védekezhet.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.