Greta Thunberg 16 éves svéd klímaaktivistát választotta szerdán 2019 Év Emberének a Time. Az amerikai magazin döntését Thunberg tavaly óta kifejtett kampányával indokolta. A diák 2018 augusztusában kezdett sztrájkot a svéd parlament lépcsőjén az éghajlatváltozás elleni fellépést követelve.
Greta Thunberg "az azóta eltelt 16 hónap alatt államfők előtt mondott beszédet az ENSZ-közgyűlés általános ülésszakán, találkozott a pápával, és 4 millió embert ösztönzött arra, hogy csatlakozzon a 2019. szeptember 20-i világméretű klímasztrájkhoz, amely a történelem legnagyobb éghajlatváltozás elleni tüntetése volt" - közölte honlapján a magazin.
"Margaret Atwood (kanadai írónő) Jeanne d'Arc-hoz hasonlította. A klímasztrájk kifejezést, Thunberg úttörő ötletét a Collins szótár szerkesztői az év szavának nyilvánították". A fiatal aktivista, aki jelenleg Madridban tartózkodik az ENSZ klímaértekezletén, a múlt héten kijelentette, hogy a politikusok hallják a klímasztrájkolók hangját, de nem még mindig nem cselekszenek.
Az ismert környezetvédő, Al Gore volt amerikai alelnök "briliáns választásnak" nevezte a magazin döntését. "Greta testesíti meg annak a fiatal aktivista mozgalomnak az erkölcsi tekintélyét, amely azt követeli, hogy azonnal oldjuk meg a klímaválságot. Ihletet jelent számomra és az emberek számára világszerte" - mondta a volt alelnök.
A 16 éves svéd lány a legfiatalabb, aki az 1927 óta adományozott kitüntetésben részesült. Az Év Embere címre jelölték még idén mások mellett Donald Trump amerikai elnököt és Nancy Pelosit, az amerikai képviselőház demokrata párti házelnökét, valamint Volodimir Zelenszkij ukrán államfőt is.
2018-ban az az év októberében országa isztambuli konzulátusán meggyilkolt Dzsamál Hasogdzsi szaúdi újságírónak ítélték posztumusz a díjat, több más újságíróval megosztva, 2017-ben pedig a szexuális erőszakot kísérő csendet megtörő #MeToo mozgalom megalapítói részesültek a kitüntetésben.
A klímavédelem - a külföldi klímasztrájkolókhoz hasonlóan, akikről itt nézhettek képeket - többször megmozgatta a magyar diákokat is.
Ha egy szóban kellene összefoglalni 2019-et, ez lenne az
A klímavészhelyzet az év szava az Oxford Angol Szótár szerkesztői szerint. A kifejezés több, ugyancsak az éghajlatváltozással kapcsolatos szót - klímaválság, klímaszorongás, repülési szégyen - előzött meg, használatának gyakorisága 12 hónap alatt megszázszorozódott.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
