Öt dolog, amit lehet, hogy nem tudtál a szalagavatóról

Tudjátok, honnan ered a szalagavató, és hogy milyen szokásai voltak régen ennek az eseménynek? Nem csak a régi, a jelenlegi szokásokról is összegyűjtöttünk érdekességeket.

  • Eduline

Régen máshogy nevezték

Ami ma szalagavató, az régen valétálás volt, amely nem csupán egy estét jelentett. A valétálás időszaka a szalagfeltűzéstől egészen a szalaglevételig tartott. A latin eredetű szó a “valete” kifejezésből származik, azt jelenti: “Éljetek boldogul”. A valétatűzés kifejezés egyébként nem merült teljes homályba, a Soproni Egyetem például máig őrzi a hagyományait, érdekes módon itt tehát a mai középiskolákban tartott hagyomány átalakulva él az egyetemen is, és nem végzős középiskolások, hanem végzős egyetemisták valétálnak.

poli.hu

Ma sem mindenhol szalagavatónak hívják az eseményt: több középiskolában szerepel gombavató néven, ugyanis az ő felsőjükre nem is szalagot, hanem gombot tűznek. Ez a "gomb" általában egy fém kitűző, amelyen ugyanúgy szerepelnek azok az infók, amelyen másoknál a szalagon.

gardonyi-eger.hu

A kezdetek

Feltehetőleg a 19. század első felében, Selmecbányán rendezték az első ilyen eseményt. A Magyar Királyi Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola a trianoni békeszerződés után Selmecbányáról került Sopronba, ez az intézmény tekinthető a mai miskolci és soproni egyetem elődjének is. Nem véletlen az említés tehát, hogy a Soproni Egyetem máig őrzi a kezdeti formát. A selmeci diákhagyományokat egyébként több mai hazai egyetem is viszi tovább.

Többféle szalag volt

Kétféle valétaszalag létezett: az egyik rövid karszalag aranyrojtokkal, míg a másik monogrammal és évszámmal került a diákok vállára. Ez utóbbi terjedt el ma is: általában kék vagy bordó szalagot kapnak a diákok, rajta az iskola nevével és az évfolyamuk évszámá(i)val, kivéve ugye a már említett gombokat.

lkk.uni-sopron.hu

Fáklyás menet is volt

Akár a ballagás során, régen a szalagavatón is felvonultak a diákok. A valétamenetként számontartott fáklyás menetet általában a legidősebb diák nyitotta, aki egy hosszú botra kötözött tölgycsokrott vitt, a többiek pedig tölgylevelet helyeztek a kalapjukra. Ez ma a Soproni Egyetemen hattyútollas verzióban él tovább.

Sokféle ruha

Régen is biztosan nem, vagy nem csak menyasszonyi ruhában táncoltak a lányok, ami ugyebár ma a szalagavató egyik központi része lett. Lehet, hogy kevesen tudnak arról, de a fő táncot ma sem minden iskolában menyasszonyi ruhában táncolják. Előfordulnak a hagyományos palotás bársonyruhában fellépő diákok, ahol a fiúk is a hozzá illő frakkban táncolnak, de vannak egyénileg varrott, az iskola színeiben pompázó ruhák is, amelyek felváltják a menyasszonyi ruhákat.

Ilyen volt a technikum régen és ilyen lesz jövőre: tények és fotók

A jelenleg működő szakgimnáziumok új neve 2020-tól technikum lesz, ez a név azonban nem újkeletű, hiszen a szakmát adó iskolákat régen is hívták így. Mutatunk néhány érdekességet a szakképzés történetéről régi Fortepan-fotókkal kiegészítve.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.