Fürdőzés közben talált több tízezer éves csontot egy kisfiú a Tiszában

Egy különleges őskori leletre bukkant egy kisfiú a Tiszában strandolás közben Tiszavárkonynál. A Damjanich János Múzeum szerint a csont egy, a pleisztocén korban élt nagytestű állat maradványa lehet.

Az idei rendkívül alacsony tiszai vízállás miatt egyre több, korábban a folyó medrében rejtőző lelet kerülhet felszínre. Így történt ez Márk esetében is, aki egy hétvégi családi kirándulás során talált rá a különleges csontdarabra – írja a Damjanich János Múzeum bejegyzésében.

Bementem a vízbe, és valami elkezdte érinteni a talpamat. Először azt hittem, egy kagyló, aztán kihúztam

– mesélte a kisfiú a múzeum videójában. A család először nem tudta, mit talált, őzkoponyának nézték, utánanéztek, majd felvették a kapcsolatot a Damjanich János Múzeummal.

A múzeum Régészeti Osztályának vezetője, dr. Kovács Péter őslénytani szakember véleményét is kikérte. A fotók alapján a leletet a pleisztocén megafaunához tartozó nagytestű állat csigolyacsontjának töredékeként azonosították. A szakértő szerint akár sztyeppei bölény (Bison priscus), akár őstulok (Bos primigenius) maradványa is lehet, a pontos meghatározáshoz azonban további vizsgálatokra lesz szükség.

Az alacsony vízállás miatt régészeti lelőhelyek bukkanhatnak fel

Az elmúlt napokban a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium felhívta a figyelmet arra, hogy a rendkívül alacsony vízállás miatt régészeti lelőhelyek és leletek válhatnak láthatóvá a folyókban. Ilyenkor kiemelt feladat a lelőhelyek megfigyelése, az értékes leletek megmentése és a fosztogatások megelőzése.

A szakemberek arra kérik a lakosságot, hogy ha valaki érdekes csontot, tárgyat vagy régészeti leletet talál, ne bolygassa tovább a környezetét, hanem értesítse a területileg illetékes múzeumot.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.