Betonból építettek kenut és ezüstérmet nyertek vele a győri egyetem hallgatói

Története eddigi legjobb eredményét érte el a győri Széchenyi István Egyetem betonkenu-építő hallgatói csapata. A SZEnavis a 20. Német Betonkenu Regattán egyedüli magyar indulóként vett részt, ahol nyolc ország 70 egyetemi csapata közül vegyes párosban ezüstérmet szerzett.

A Brandenburgban megrendezett 20. Német Betonkenu Regattán nyolc ország 70 egyetemi csapata állt rajthoz. A győri hallgatók egyedüli magyar résztvevőként indultak, és történetük legjobb eredményét érték el, vegyes párosban a második helyen végeztek, számolt be róla a Kisalföld.

A verseny különlegessége, hogy a résztvevőknek saját maguknak kell megtervezniük és elkészíteniük a kenut. A mérnökhallgatókból álló SZEnavis csapat 2012-ben alakult azzal a céllal, hogy a hallgatók a tantermi tudást a gyakorlatban is kipróbálhassák.

Régóta erre készülünk, és rengeteg energiát fektettünk bele. A betonkenu-versenyzés sokkal összetettebb annál, minthogy belapátoljuk a célba a hajónkat. Azt ugyanis először meg kell tervezni, el kell készíteni. A beton minden sajátosságát figyelembe kell venni, hogy könnyű és fordulékony legyen, valamint a formája is a lehető legjobban szolgálja a gyors haladást. Mára eljutottunk oda, hogy ebben is a nemzetközi élmezőnybe tartozunk

– mondta Albert Kamil csapatvezető.

A hallgató elárulta, hogy az idei versenyre egy 85 kilogrammos betonkenut építettek, amelynek a Brandenburgba szállítása is komoly feladat volt, mivel a beton rideg és törékeny anyag, ezért szinte rezgésmentes körülményeket kellett biztosítani a hajónak.

Tavaly még eltört a lapátjuk, idén már dobogóra álltak

A vegyes páros másik tagja, Gutta Petra felidézte, hogy a tavalyi krakkói betonkenu-versenyen külön elismerést kaptak kitartásukért, miután a döntőben eltört az egyik lapátjuk, így egy lapáttal és két kézzel fejezték be a futamot.

„Akkor nem volt szerencsénk, s bár ezúttal is akadtak nehézségeink, ezeket sikerült leküzdenünk és másodikként célba érnünk. Ez azonban nem csak a mi érdemünk, hanem az egész csapaté. Mindenki hatalmas munkát tett bele, hogy ilyen versenyképes hajónk legyen” – fogalmazott.

Hozzátette, a csapat egyik legnagyobb erőssége az összetartó közösség. „A jó társaság volt az, ami elsőként idevonzott, de természetesen megfogott az a kihívás is, hogy betonból kell a víz tetején fennmaradó, sőt versenyzésre alkalmas hajót megalkotni. Elsőre furának tűnhet, de rengeteg szakmai tapasztalatot tudunk szerezni ez által” – mondta.

A győri csapat fejlődését jól mutatja, hogy első kenújuk még 380 kilogrammot nyomott, míg néhány évvel ezelőtt már alig több mint 12 kilogrammos hajót is sikerült építeniük. A mostani ezüstérem pedig azt bizonyítja, hogy a különleges mérnöki kihívásban már a nemzetközi élmezőnyhöz tartoznak.

Ezeken a balatoni szabadstrandokon lehet ingyen csobbanni

A balatoni strandbelépők ára idén is emelkedett, de továbbra sem kell mindenhol fizetni a fürdőzésért. A Balaton körül 2026-ban is több mint 40 ingyenesen látogatható szabadstrand várja a nyaralókat, főként a déli parton.

Hozzászólások

Teljesen átalakítanák a KRÉTA-t: beépített chatet kapnának a tanárok, AI segítené a diákokat

A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.