Története eddigi legjobb eredményét érte el a győri Széchenyi István Egyetem betonkenu-építő hallgatói csapata. A SZEnavis a 20. Német Betonkenu Regattán egyedüli magyar indulóként vett részt, ahol nyolc ország 70 egyetemi csapata közül vegyes párosban ezüstérmet szerzett.
A Brandenburgban megrendezett 20. Német Betonkenu Regattán nyolc ország 70 egyetemi csapata állt rajthoz. A győri hallgatók egyedüli magyar résztvevőként indultak, és történetük legjobb eredményét érték el, vegyes párosban a második helyen végeztek, számolt be róla a Kisalföld.
A verseny különlegessége, hogy a résztvevőknek saját maguknak kell megtervezniük és elkészíteniük a kenut. A mérnökhallgatókból álló SZEnavis csapat 2012-ben alakult azzal a céllal, hogy a hallgatók a tantermi tudást a gyakorlatban is kipróbálhassák.
Régóta erre készülünk, és rengeteg energiát fektettünk bele. A betonkenu-versenyzés sokkal összetettebb annál, minthogy belapátoljuk a célba a hajónkat. Azt ugyanis először meg kell tervezni, el kell készíteni. A beton minden sajátosságát figyelembe kell venni, hogy könnyű és fordulékony legyen, valamint a formája is a lehető legjobban szolgálja a gyors haladást. Mára eljutottunk oda, hogy ebben is a nemzetközi élmezőnybe tartozunk
– mondta Albert Kamil csapatvezető.
A hallgató elárulta, hogy az idei versenyre egy 85 kilogrammos betonkenut építettek, amelynek a Brandenburgba szállítása is komoly feladat volt, mivel a beton rideg és törékeny anyag, ezért szinte rezgésmentes körülményeket kellett biztosítani a hajónak.
A vegyes páros másik tagja, Gutta Petra felidézte, hogy a tavalyi krakkói betonkenu-versenyen külön elismerést kaptak kitartásukért, miután a döntőben eltört az egyik lapátjuk, így egy lapáttal és két kézzel fejezték be a futamot.
„Akkor nem volt szerencsénk, s bár ezúttal is akadtak nehézségeink, ezeket sikerült leküzdenünk és másodikként célba érnünk. Ez azonban nem csak a mi érdemünk, hanem az egész csapaté. Mindenki hatalmas munkát tett bele, hogy ilyen versenyképes hajónk legyen” – fogalmazott.
Hozzátette, a csapat egyik legnagyobb erőssége az összetartó közösség. „A jó társaság volt az, ami elsőként idevonzott, de természetesen megfogott az a kihívás is, hogy betonból kell a víz tetején fennmaradó, sőt versenyzésre alkalmas hajót megalkotni. Elsőre furának tűnhet, de rengeteg szakmai tapasztalatot tudunk szerezni ez által” – mondta.
A győri csapat fejlődését jól mutatja, hogy első kenújuk még 380 kilogrammot nyomott, míg néhány évvel ezelőtt már alig több mint 12 kilogrammos hajót is sikerült építeniük. A mostani ezüstérem pedig azt bizonyítja, hogy a különleges mérnöki kihívásban már a nemzetközi élmezőnyhöz tartoznak.
A balatoni strandbelépők ára idén is emelkedett, de továbbra sem kell mindenhol fizetni a fürdőzésért. A Balaton körül 2026-ban is több mint 40 ingyenesen látogatható szabadstrand várja a nyaralókat, főként a déli parton.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
