Ennyit kereshettek diákmunkával 2026 nyarán: az IT még mindig a legjobban fizet

Bár az órabérek idén átlagosan 8-9 százalékkal emelkedtek az előző évhez képest, közben csökkent a meghirdetett diákmunkák száma: főként az irodai és gyakornoki pozícióból lett kevesebb, összességében 8-10 százalékos visszaesést mértek.

Átlagosan 2350 forintos órabérre számíthatnak idén a nyári munkát vállaló diákok, de egyes területeken ennél jóval többet is lehet keresni – derül ki az ELTE-Trenkwalder Iskolaszövetkezet friss adataiból.

A legtöbb diákmunkánál jelenleg 2200–2500 forint körül alakul az órabér. Az adminisztrációs, ügyfélszolgálati vagy irodai munkákért átlagosan 2200 forintot fizetnek.

Az üzleti kiszolgáló központokban és a fizikai munka esetében az átlagos órabér 2350, a beszerzés/logisztika területére jelentkező diákok 2400, míg a marketing/média, illetve gyógyszeripari feladatokat választók 2500 forint körüli munkabérrel számolhatnak óránként.

A legjobban továbbra is az IT és a telekommunikáció fizet: ezeken a területeken akár 3100-3200 forintos órabér is összejöhet.

A vendéglátásban és a turizmusban az alap órabér nagyjából 2200 forintról indul, de a nyári szezonban a Balatonnál vagy Budapesten ennél magasabb összeget is ajánlhatnak, főleg tapasztaltabb diákoknak.

A 25 év alattiak számára külön előnyt jelent az SZJA-mentesség, vagyis diákszövetkezeten keresztül a teljes bruttó fizetést megkaphatják nettóban is: a 2350 forint esetében ez 353 forinttal növeli az óránkénti jövedelmet.

Közben azonban egyre kevesebb a meghirdetett diákmunkás pozíció. Az ELTE-Trenkwalder szerint idén 8-10 százalékkal csökkent az állások száma, főként az irodai és gyakornoki munkákból lett kevesebb. Ebben szerepet játszik a gazdasági bizonytalanság, de az AI térnyerése is, amely több helyen már az egyszerűbb belépő szintű feladatokat váltja ki.

 

Szinte megszűnik az egyetemi élet, akár heti 40 órát dolgoznak a nappali szakos hallgatók

A kollégiumi férőhelyhiány és az égbe szökő albérletárak mellett egyre több egyetemista vállal munkát a nappali képzés mellett is. Sokan nemcsak heti pár órát vállalnak, hanem gyakorlatilag egy második állást visznek az egyetem mellett – ennek pedig komoly ára van. Eltűnik a szabadidő, kimaradnak a közösségi élmények és egyre inkább háttérbe szorul az egyetemi élet.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.