Ennyit kereshettek diákmunkával 2026 nyarán: az IT még mindig a legjobban fizet

Bár az órabérek idén átlagosan 8-9 százalékkal emelkedtek az előző évhez képest, közben csökkent a meghirdetett diákmunkák száma: főként az irodai és gyakornoki pozícióból lett kevesebb, összességében 8-10 százalékos visszaesést mértek.

Átlagosan 2350 forintos órabérre számíthatnak idén a nyári munkát vállaló diákok, de egyes területeken ennél jóval többet is lehet keresni – derül ki az ELTE-Trenkwalder Iskolaszövetkezet friss adataiból.

A legtöbb diákmunkánál jelenleg 2200–2500 forint körül alakul az órabér. Az adminisztrációs, ügyfélszolgálati vagy irodai munkákért átlagosan 2200 forintot fizetnek.

Az üzleti kiszolgáló központokban és a fizikai munka esetében az átlagos órabér 2350, a beszerzés/logisztika területére jelentkező diákok 2400, míg a marketing/média, illetve gyógyszeripari feladatokat választók 2500 forint körüli munkabérrel számolhatnak óránként.

A legjobban továbbra is az IT és a telekommunikáció fizet: ezeken a területeken akár 3100-3200 forintos órabér is összejöhet.

A vendéglátásban és a turizmusban az alap órabér nagyjából 2200 forintról indul, de a nyári szezonban a Balatonnál vagy Budapesten ennél magasabb összeget is ajánlhatnak, főleg tapasztaltabb diákoknak.

A 25 év alattiak számára külön előnyt jelent az SZJA-mentesség, vagyis diákszövetkezeten keresztül a teljes bruttó fizetést megkaphatják nettóban is: a 2350 forint esetében ez 353 forinttal növeli az óránkénti jövedelmet.

Közben azonban egyre kevesebb a meghirdetett diákmunkás pozíció. Az ELTE-Trenkwalder szerint idén 8-10 százalékkal csökkent az állások száma, főként az irodai és gyakornoki munkákból lett kevesebb. Ebben szerepet játszik a gazdasági bizonytalanság, de az AI térnyerése is, amely több helyen már az egyszerűbb belépő szintű feladatokat váltja ki.

 

Szinte megszűnik az egyetemi élet, akár heti 40 órát dolgoznak a nappali szakos hallgatók

A kollégiumi férőhelyhiány és az égbe szökő albérletárak mellett egyre több egyetemista vállal munkát a nappali képzés mellett is. Sokan nemcsak heti pár órát vállalnak, hanem gyakorlatilag egy második állást visznek az egyetem mellett – ennek pedig komoly ára van. Eltűnik a szabadidő, kimaradnak a közösségi élmények és egyre inkább háttérbe szorul az egyetemi élet.

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Magyar Péter az MCC vezetőinek üzent: ne költsék el az alapítvány vagyonát a következő pár hónapban

Orbán Balázs és Szalai Zoltán az MCC diplomaosztóján is megragadta az alkalmat, hogy az intézményt ért támadásokról és a rá váró nehéz időszakról beszéljen. Ugyanazon a napon Magyar Péter a kormány sajtótájékoztatójáról üzent nekik: azt kérte az MCC-t fenntartó alapítvány vezetőitől, hogy a kezelésükben lévő vagyon szeptemberig maradjon a helyén, és ne hozzanak olyan döntéseket, amelyek csökkenthetik annak értékét.