Ennyit kereshettek diákmunkával 2026 nyarán: az IT még mindig a legjobban fizet

Bár az órabérek idén átlagosan 8-9 százalékkal emelkedtek az előző évhez képest, közben csökkent a meghirdetett diákmunkák száma: főként az irodai és gyakornoki pozícióból lett kevesebb, összességében 8-10 százalékos visszaesést mértek.

Átlagosan 2350 forintos órabérre számíthatnak idén a nyári munkát vállaló diákok, de egyes területeken ennél jóval többet is lehet keresni – derül ki az ELTE-Trenkwalder Iskolaszövetkezet friss adataiból.

A legtöbb diákmunkánál jelenleg 2200–2500 forint körül alakul az órabér. Az adminisztrációs, ügyfélszolgálati vagy irodai munkákért átlagosan 2200 forintot fizetnek.

Az üzleti kiszolgáló központokban és a fizikai munka esetében az átlagos órabér 2350, a beszerzés/logisztika területére jelentkező diákok 2400, míg a marketing/média, illetve gyógyszeripari feladatokat választók 2500 forint körüli munkabérrel számolhatnak óránként.

A legjobban továbbra is az IT és a telekommunikáció fizet: ezeken a területeken akár 3100-3200 forintos órabér is összejöhet.

A vendéglátásban és a turizmusban az alap órabér nagyjából 2200 forintról indul, de a nyári szezonban a Balatonnál vagy Budapesten ennél magasabb összeget is ajánlhatnak, főleg tapasztaltabb diákoknak.

A 25 év alattiak számára külön előnyt jelent az SZJA-mentesség, vagyis diákszövetkezeten keresztül a teljes bruttó fizetést megkaphatják nettóban is: a 2350 forint esetében ez 353 forinttal növeli az óránkénti jövedelmet.

Közben azonban egyre kevesebb a meghirdetett diákmunkás pozíció. Az ELTE-Trenkwalder szerint idén 8-10 százalékkal csökkent az állások száma, főként az irodai és gyakornoki munkákból lett kevesebb. Ebben szerepet játszik a gazdasági bizonytalanság, de az AI térnyerése is, amely több helyen már az egyszerűbb belépő szintű feladatokat váltja ki.

 

Szinte megszűnik az egyetemi élet, akár heti 40 órát dolgoznak a nappali szakos hallgatók

A kollégiumi férőhelyhiány és az égbe szökő albérletárak mellett egyre több egyetemista vállal munkát a nappali képzés mellett is. Sokan nemcsak heti pár órát vállalnak, hanem gyakorlatilag egy második állást visznek az egyetem mellett – ennek pedig komoly ára van. Eltűnik a szabadidő, kimaradnak a közösségi élmények és egyre inkább háttérbe szorul az egyetemi élet.

Hozzászólások

Müller Anna szerint a pedagógusok értékelésének osztálytermi megfigyelésre és többforrású visszajelzésre kell épülnie

A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Csak bruttó 3045 forint jár egy emelt érettségi kijavításáért a tanároknak, az újraérettségizők viszont 81 ezer forintot fizetnek

Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.