Nagy Blanka: „Nem mondhattam el a beszédemet a szalagavatón”

Nagy Blanka ellen lejárató kampány indult azután, hogy 19 évesen beszédet mondott a Független Diákparlament tagjaként a túlóratörvény elleni tüntetésen.

A Tisza kétharmados választási győzelme után közösségi oldalán a fiatal lány úgy fogalmazott, hogy elégtételt érez a megszégyenítésért, lejáratásért, és azért, hogy országos lapokban írtak arról, hogy milyen csúnya, kövér és buta.

„Kiskunfélegyházán egy fideszes néni rendszeresen annyira undorító dolgokat kiabált nekem, hogy kerülő utakon kellett hazamennem. Hogy anyámat kirúgták a munkahelyéről miattam, hogy a testvéreimet akarták elvenni, mert feljelentették a családomat, hogy anno amikor a szerelmemnek kellett vér a rák miatt, kinevették a fideszes csoportokban a posztot. Hogy mindenhol bizonygatnom kellett, hogy nem vagyok ostoba” – emelte ki, majd megjegyezte, hogy munkahelyekről utasították el, amikor meglátták, hogy ki.

Arról nem is beszélve, hogy éveken keresztül halálos fenyegetéseket kapott, a barátaira írták rá, a szeretett tanárai megtagadták, és nem mondhatta el a beszédét a szalagavatón.

A választást megnyerő Tisza Párt oktatási programjával részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.