Nagy Blanka: „Nem mondhattam el a beszédemet a szalagavatón”

Nagy Blanka ellen lejárató kampány indult azután, hogy 19 évesen beszédet mondott a Független Diákparlament tagjaként a túlóratörvény elleni tüntetésen.

A Tisza kétharmados választási győzelme után közösségi oldalán a fiatal lány úgy fogalmazott, hogy elégtételt érez a megszégyenítésért, lejáratásért, és azért, hogy országos lapokban írtak arról, hogy milyen csúnya, kövér és buta.

„Kiskunfélegyházán egy fideszes néni rendszeresen annyira undorító dolgokat kiabált nekem, hogy kerülő utakon kellett hazamennem. Hogy anyámat kirúgták a munkahelyéről miattam, hogy a testvéreimet akarták elvenni, mert feljelentették a családomat, hogy anno amikor a szerelmemnek kellett vér a rák miatt, kinevették a fideszes csoportokban a posztot. Hogy mindenhol bizonygatnom kellett, hogy nem vagyok ostoba” – emelte ki, majd megjegyezte, hogy munkahelyekről utasították el, amikor meglátták, hogy ki.

Arról nem is beszélve, hogy éveken keresztül halálos fenyegetéseket kapott, a barátaira írták rá, a szeretett tanárai megtagadták, és nem mondhatta el a beszédét a szalagavatón.

A választást megnyerő Tisza Párt oktatási programjával részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:

Hozzászólások

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Nem a bejutás a nehéz, hanem a bennmaradás” – egyre gyengébb fizikatudással érkeznek az egyetemre a műszaki hallgatók

Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.