Viszlát státusztörvény? Felülvizsgálná a pedagógusok jogállását a Tisza
A Tisza Párt programjában külön pontok foglalkoznak a pedagógusok helyzetével, és azzal, hogy ezen hogyan változtatnának, ezek közül az egyik státusztörvény felülvizsgálata.
Nagy Blanka ellen lejárató kampány indult azután, hogy 19 évesen beszédet mondott a Független Diákparlament tagjaként a túlóratörvény elleni tüntetésen.
A Tisza kétharmados választási győzelme után közösségi oldalán a fiatal lány úgy fogalmazott, hogy elégtételt érez a megszégyenítésért, lejáratásért, és azért, hogy országos lapokban írtak arról, hogy milyen csúnya, kövér és buta.
„Kiskunfélegyházán egy fideszes néni rendszeresen annyira undorító dolgokat kiabált nekem, hogy kerülő utakon kellett hazamennem. Hogy anyámat kirúgták a munkahelyéről miattam, hogy a testvéreimet akarták elvenni, mert feljelentették a családomat, hogy anno amikor a szerelmemnek kellett vér a rák miatt, kinevették a fideszes csoportokban a posztot. Hogy mindenhol bizonygatnom kellett, hogy nem vagyok ostoba” – emelte ki, majd megjegyezte, hogy munkahelyekről utasították el, amikor meglátták, hogy ki.
Arról nem is beszélve, hogy éveken keresztül halálos fenyegetéseket kapott, a barátaira írták rá, a szeretett tanárai megtagadták, és nem mondhatta el a beszédét a szalagavatón.
A választást megnyerő Tisza Párt oktatási programjával részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:
A Tisza Párt programjában külön pontok foglalkoznak a pedagógusok helyzetével, és azzal, hogy ezen hogyan változtatnának, ezek közül az egyik státusztörvény felülvizsgálata.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.