Viszlát státusztörvény? Felülvizsgálná a pedagógusok jogállását a Tisza
A Tisza Párt programjában külön pontok foglalkoznak a pedagógusok helyzetével, és azzal, hogy ezen hogyan változtatnának, ezek közül az egyik státusztörvény felülvizsgálata.
Nagy Blanka ellen lejárató kampány indult azután, hogy 19 évesen beszédet mondott a Független Diákparlament tagjaként a túlóratörvény elleni tüntetésen.
A Tisza kétharmados választási győzelme után közösségi oldalán a fiatal lány úgy fogalmazott, hogy elégtételt érez a megszégyenítésért, lejáratásért, és azért, hogy országos lapokban írtak arról, hogy milyen csúnya, kövér és buta.
„Kiskunfélegyházán egy fideszes néni rendszeresen annyira undorító dolgokat kiabált nekem, hogy kerülő utakon kellett hazamennem. Hogy anyámat kirúgták a munkahelyéről miattam, hogy a testvéreimet akarták elvenni, mert feljelentették a családomat, hogy anno amikor a szerelmemnek kellett vér a rák miatt, kinevették a fideszes csoportokban a posztot. Hogy mindenhol bizonygatnom kellett, hogy nem vagyok ostoba” – emelte ki, majd megjegyezte, hogy munkahelyekről utasították el, amikor meglátták, hogy ki.
Arról nem is beszélve, hogy éveken keresztül halálos fenyegetéseket kapott, a barátaira írták rá, a szeretett tanárai megtagadták, és nem mondhatta el a beszédét a szalagavatón.
A választást megnyerő Tisza Párt oktatási programjával részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:
A Tisza Párt programjában külön pontok foglalkoznak a pedagógusok helyzetével, és azzal, hogy ezen hogyan változtatnának, ezek közül az egyik státusztörvény felülvizsgálata.
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Különdíjakat és rangos helyezést is szereztek a magyar középiskolások az egyik legrangosabb nemzetközi tudományos versenyen, az amerikai ISEF innovációs világbajnokságon.
Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.
Miért nem elég a mindennapos testnevelés ahhoz, hogy a diákok ne hízzanak el? Hogyan befolyásolja a mozgás a tanulást?
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.